Az idei súlyos fagyok miatt újra felmerült: vajon lábon lőtte magát a magyar kajszibarack-termesztés, amikor a korai, piacos mediterrán fajtákhoz fordult a magyar klasszikusok helyett? A klímaváltozás a legnagyobb gond a hazai gyümölcsösöknél vagy máshol kell keresni a baj forrását?
A fagykár okozza a legnagyobb kárt a gyümölcsösökben. Hiába jön azonban hamarabb a meleg idő, és csökken a fagyos napok száma, ezek nem múlnak el teljesen, és fokozott veszélyt jelentenek az egyre korábban virágzó gyümölcsfákra.
Felhőt, csapadékot és szelet hoz a magasban az ország felett kavargó hidegcsepp, de az éjszakai fagyokat úgy tűnik, megússzuk.
Ózd térségében többfajta gyümölcsfán kinyíltak a virágrügyek, ami szeptember végén nem természetes jelenség. Az idősebbek ezért hosszú őszt jósolnak.
Lehet-e a XXI. század elején pénz nélkül, önellátó módon élni egy alföldi tanyán, kivonulva a civilizációból? Erre a kérdésre keresi a választ Paulovics Péter szegedi biológus immár két és fél éve a tápéi réten, ahol azt is megtudta, hogy a legnagyobb ellenfél a mezei pocok.
Nem múltak el nyomtalanul a múlt heti fagyok a magyarországi gyümölcsösökben, Apáti Ferenc, a FruitVeb Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács gyümölcsfőbizottságának elnöke a Magyar Nemzetnek elmondta, a felmért rügykárokból kiderült, a kajszi- és az őszibaracknál már most számolhatnak a gazdák termésveszteséggel.
A hirtelen felmelegedés utáni gyors virágzás és a kevés méh miatt nem lehet kiemelt gyümölcstermésre számítani az idén az Állami Gyümölcskutató Intézet szerint.
