Hiába élvezzük az április nyarat, március 20-án még kiterjedt fagy volt, és bár a fagyos napok száma csökkenőben van az országban, nem fognak eltűnni. Sőt, a korábbinál nagyobb tavaszi fagykárok jöhetnek, mivel a felmelegedés miatt korábban virágoznak a gyümölcsfák, veszélybe sodorva a szabolcsi almát is – írja saját kutatáson alapuló cikkében a Másfélfok. 

Mint írják, a gyümölcsösökben 80 százalékban a tavaszi fagykár a felelős a terméskiesésért, ami a legérzékenyebb fenológiai fázisban (fejlődési szakaszban) éri a gyümölcsfákat. Egy virágzás alatt vagy közvetlenül azután fellépő, -3 °C alatti fagy védekezési stratégia nélkül 50 százalékos termésveszteséghez vezet,  és ezt csak fokozhatja a globális felmelegedés miatt korábbra tolódó virágzási időszak. Ezt már tavaly is megtapasztalhattuk

A lap emlékeztet, hogy az ezredfordulóig az alma és a szilva termelésében nagyhatalomnak számítottunk, mára azonban a meggyen kívül a többi gyümölcsös mennyisége lecsökkent. Az alma adja az összes Magyarországon termelt fás gyümölcs 70 százalékát, de regionálisan sem egyenletes a termőterületek eloszlása: a gyümölcsösök közel 40 százaléka Szabolcs-Szatmárban van. 

Persze hosszabb távon elkerülhetetlen lehet az alkalmazkodás – fagytűrő fajták telepítése, más termőterületek keresése –, ám sokkal kifizetődőbb és hatékonyabb, ha csökkentenénk a kibocsátásokat. 

A kutatásaik eredményét a Másfélfokon publikáló szakemberek szerint a század közepéig jelentős változás nem várható a mostanihoz képest, utána viszont élesen elválik majd egymástól a két forgatókönyv: ha tartjuk magunkat a párizsi klímacélokhoz vagy ha nem. 

Az optimista forgatókönyv szerint a század második felében sem kell nagyobb változásokra számítanunk, sőt, a fagyveszélyes évek gyakoriságában és a fagyos napok számában is az csökkenést jeleznek az eredmények ország egyes régióiban, ugyanakkor északkeleten, ahol az almatermesztés legnagyobb területe található jelenleg, minden forgatókönyv szerint növekvő fagyveszélyre kell számítanunk.

A pesszimista forgatókönyv szerint viszont – ha nem foglalkozunk a kibocsátásokkal – a század végére jelentősen több fagykárra számíthatnak a gazdák és a fogyasztók is – különösen a Dunántúlon és a Nyírség déli részén –, ami különösen az almát fogja érinteni, de az összes magyarországi gyümölcsösre is hatást gyakorol.