Mintegy a negyedével csökkent az idei orosz gázexport
Elsősorban a külföldi kereslet visszaesése miatt.
Elsősorban a külföldi kereslet visszaesése miatt.
Ez a vezeték Ukrajnán keresztül haladva Szlovákia és Csehország ellátásáért felel.
Logikusat lép a kormány, amilyen árakat most megállapítanak, azokat kitolja egészen a fűtési szezon végéig.
Az LNG, azaz a cseppfolyósított gáz szállítása különösen környezetromboló, akkor is, ha a tankerek bunkerolajjal mennek, és akkor is, ha maga a rakomány egy része hajtja azokat. Számos terv van a hajóüzemanyagok zöldítésére, de ez csak évek múlva indulhat meg érdemben, és ha nem áldozunk rá eleget – nagyon-nagyon sokat –, akkor a tengeri szállítás sohasem áll át kibocsátásmentes üzemanyagokra, a globális klímacélok elérésének esélyét pedig alaposan rontja.
Szóba került az ukrajnai gabona és Szíria helyzete is a Kreml szerint.
Az Országgyűlés Hivatala szerint már szeptemberben is kevesebbet fogyasztottak gázból, mint egy évvel korábban, de az, hogy a megemelkedett energiaárak mellett mindez mennyibe került, nem derült ki.
Egyetlen összetevőn múlt az egész. Az olajvállalat meghívására megnéztük a társaság felpörgőben lévő új kútját, és ellátogattunk az egykor olajban és gázban dúskáló, mára már kimerülőben lévő algyői telepre is.
Nem az ünnepek alatt, hanem már december 16-ig kiderül, drágul-e és ha igen, mennyivel – szúrta ki a Portfolio az erről szóló rendeletet.
Még mindig kérdéses, mi lesz az uniós támogatások sorsa; a lakáspiac egyre megfizethetetlenebb lesz, a lakáshitelezés pedig összezuhan; az MNB feje fölött is átnyúlva újabb kamatstopot vezetett be a kormány. Ez a hvg.hu heti gazdasági összefoglalója.
Nagyot futott az interneten a grafikon, mennyire durván drágul a kenyér nálunk, és valóban sokkoló azzal szembesülni, hogy amíg nálunk 82,8 százalékos a kenyér egy éves áremelkedése, addig az EU második legnagyobb kenyérinflációja, a lett is csak 36,6 százalékos. Pedig a kenyér csak egy tétel a sok közül, amire rengeteg pénzt elkölthet egy átlagos magyar család – megnéztük néhány más példán is, hogy áll a mi inflációnk más európai országokéhoz képest.
Rendkívüli tanácsülésen találkoztak az EU energetikai miniszterei, ahol az unió válságkezelő csomagjáról tárgyaltak. Jó hír, hogy a csomag öt eleméről sikerült megállapodni, és ezeket az elemeket vélhetőleg elfogadják majd. Azonban a talán legfontosabb kérdésben, a gáz ársapka ügyében nem tűnik úgy, hogy közelednének a tagállamok álláspontjai, pedig sürgős lenne döntést hozni.
Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon – de egy haszna mégis lehet.
A központi árdiktálás paródiája, hogy a tojással és a burgonyával bővítette a kormány az ársapkás termékek körét. A hatósági árak a gyorsuló infláció tüneti kezelésére sem alkalmasak.
Az extrém energiaárak miatt nyáron sorra álltak le a kontinens gyárai, az eltűnt műtrágyát jellemzően amerikai importból igyekeztek pótolni az európai gazdaságok. A kiesett mennyiséget azonban valójában semmi sem pótolhatja, ha nem folyamatos a gyártás, akkor nem lesz elég anyag a tavaszi vetéskor. A hazai Nitrogénművek három hónapig állt, most készül újraindulni, de már önmagában ez is vagyonokba kerül, a kockázatok pedig nem lettek kisebbek. A műtrágyabalansz megbillenése pedig még súlyosabb éhínségeket hozhat Afrikában – Európában meg azt, hogy kevesebb lesz a kenyér és a sör.
Magyarország köszöni szépen, de inkább kimarad a projektből.
A magyar rezsiszámlák nem lesznek alacsonyabbak, de a nemzetközi piacon már olcsóbban lehet gázt venni.
Három hónap alatt több mint 600 millió köbmétert spóroltunk meg.
Akkora lett a magyar infláció novemberben – 22,5 százalékos –, amilyet ebben az országban 1996 közepe óta nem láttunk. De még ezen belül is van nem egy olyan termék, amelynek a drágulása egészen extrém.
Felpörgött az export az energetikai piacon, így még az országba érkező gázmennyiségből is kevesebb marad itthon.
A magyar–orosz megegyezéshez hasonló mechanizmust fontolgat az Európai Bizottság.