Hosszú és bonyolult viták bontakoztak ki az Európai Unió Tanácsának rendkívüli energetikai tanácsülésen. A minisztereknek az Európai Bizottság által felvetett energetikai javaslatokról kellett tárgyalniuk, amelyekben kompromisszumos megoldásokra volt szükség. Az energetikai csomag kérdése nem újkeletű, Ursula von der Leyen még október közepén jelentette be a bizottság terveit, azóta vitatkoznak ezen a tagállamok miniszterei. Jozef Síkela, az energetikai tanács cseh soros elnöke kimondottan optimista volt a mostani fejleményekkel kapcsolatban, és az esemény sajtótájékoztatóján elmondta,

„Még nem bontunk pezsgőt, de a hűtőbe azért már beraktuk.”

Jó pár fontos kérdésben valóban született megállapodás, tehát a miniszter öröme nem teljesen alaptalan, ezek a következők:

1. Közös gázbeszerzés: az EU együtt fog beszerezni 13.5 milliárd köbméter gázt, így a kereslet összesítése segítségével a tagállamoknak nem kell majd egymásra licitálnia.
2. EU-s LNG gázár: a cseppfolyós, úgynevezett LNG gáz árát márciustól nem a TGF holland értéktőzsde, hanem egy, az EU által kialakított megfelelőbb értéktőzsde fogja meghatározni. Így az árak realisztikusabbak, stabilabbak és fenntarthatóbbak lehetnek, és kevésbé lesznek kitéve az orosz ármanipulációnak.
3. Likviditás az energiaszektorban: az energiavállalatok financiális, és egyéb jellegű támogatást is kaphatnak az uniótól, hogy biztosan be tudják szerezni a megfelelő mennyiségű gázt. Ez megoldhatja a likviditási problémákkal kapcsolatos ideiglenes energiahiány fenyegetését.
4. Energia-szolidaritás: az unió garanciát vállal arra, hogy minden tagállam energiához fog jutni, még akkor is, ha az energia behozatalának sztenderd útjai valamilyen okból nem működnek. Ekkor a többi tagállam köteles kisegíteni a bajbajutott országot.
5. Az alternatív energetikai beruházások felgyorsítása: gyorsabbá válhat az alternatív és zöld projektek és technológiák engedélyezése, így azok hamar működésbe léphetnek.

Ez mind örvendetes, azonban Kardi Simson energetikáért feleős európai biztos kiemelte

„egy dolog még hiányzik, egy eszköz, ami kezelni tudja az árak drasztikus megugrását”

Ezzel az európai biztos a gáz ársapkájára utal, erről a javaslatról ugyanis ezúttal sem sikerült megállapodnia a minisztereknek. A bizottság javaslata szerint az ársapkát 275 euró per megawatt per órában kellen meghatározni, tehát ha a gáz ára tartósan (két hétig) efölött az érték fölött van, életbe lehetne léptetni az ársapkát. A probléma csak az, hogy ez a szám rendkívül magas.

Alacsonyabb lesz-e a gázszámlánk az EU új ársapkája után?

Kész csoda, hogy kedden az Európai Bizottság végül is beterjesztette a régóta esedékes, uniós gázársapka-javaslatát. Kevésbé lenyűgöző a fejlemény, ha megnézzük, mi is van a tervben, és megpróbáljuk kikövetkeztetni, hogy az milyen hatással lehet az életünkre. A gázpiacon pedig a szakági félelmek szerint ráadásul még nagy felfordulást is okozhat az árplafon - de egy haszna mégis lehet.

Legalább tizenöt miniszter ennél lényegesen alacsonyabb, 150 vagy 200 eurós köbméter óra árnál is ársapkát szeretne. Ezzel szemben mások, köztük a magyar kormány is, még az ársapka gondolatától is viszolyognak, ami bizonyára megnehezíti a tárgyalásokat. A jelenlegi viszont nem tűnik jó kompromisszumos megoldásnak. Ez az ársapka szisztéma ugyanis például nem lépett volna életbe az energiaárak most augusztusi drasztikus megugrásakor, és nehéz elképzelni olyan helyzetet, amikor a bizottság által most javasolt ársapkát valóban használnák.

Mindenesetre az Energetikai Tanács december 13-án újra találkozik, ekkor fognak szavazni a most megállapodott javaslatokról, és újra asztalra kerül az ársapka kérdése is. A cseh elnökség és a bizottság is azt ígéri, hogy keményen fognak dolgozni a tárgyalások sikerén a következő közel három hétben, de egyelőre nem igazán látszik a fény az alagút végén az ársapka ügyében.