Míg a hetvenes-nyolcvanas években az ország egy kis részét leszámítva 20 év alatt egyetlen tartós hőhullámos nap sem volt, az elmúlt 15 évben országos átlagban már évi három ilyen napra számíthatunk, az ország egyes részein ennél is többre.
A repterek a normális rendben működnek a hatóságok szerint.
Borzasztó kánikula van Dél-Koreában, ahol a napokban 40 ezer ember részvételével szervezik meg a World Jamboree-t, egy cserkész-világtalálkozót. A hőség miatt nagyon sokan rosszul lettek, a britek a kempingekből klimatizált hotelekbe szállítanak 4000 résztvevőt.
A görög kormány igyekszik a hóna alá nyúlni az ország legfontosabb gazdasági ágazatának.
Az extrém hőhullámok alatt csaknem megduplázódhat a szívinfarktus kockázata – mutat rá egy új tanulmány. Különösen rossz a helyzet, ha a meleg mellett a levegő szállópor-koncentrációja is magas.
Az Európát sújtó extrém hőhullámban már a levegő hőmérsékletének megadott negyvenfokos és annál magasabb meleg is riasztóan hangzik, de a szubjektív hőérzetet további extrém meleg tényezők befolyásolják.
Miközben Kanadában és Görögországban erdőtüzekkel küzdenek, a világ több pontján is extrém hőhullámokat kell elviselni. Gavin Schmidt, a NASA egyik vezető tudósa szerint a jelenségek egy irányba mutatnak.
Meghaladja a hazai átlagot annak a több mint 21 ezer embernek a karbonlábnyoma, akik kitöltötték a hvg.hu karbonlábnyom-kalkulátorát. Annak örülünk, hogy a kérdőívet ilyen sokan kitöltötték, az elért eredményre azonban nem vagyunk büszkék. A többség ugyan klímatudatosan igyekszik hűteni az otthonát, de talán túl sokan autóznak indokolatlanul, és esznek túl sokszor húst. Ön kiszámolta már a saját karbonlábnyomát? Bónusz karbonszegény tippekkel a most éppen enyhülő hőség elviseléséhez.
Az elmúlt ötven év legmelegebb júliusi hétvégéjére készülnek, vasárnap 45 fok is lehet. Bezár az Akropolisz is.
Jelenleg még a La Niña jelenség érvényesül, ami lassítja a globális felmelegedést, az El Niño azonban már bontogatja szárnyait. Ha utóbbi dominál majd, az több tízezer halálos áldozattal járhat majd – csak Európában.
Magukra zárt lakás, több órás kényszerpihenő, túltolt légkondicionálás – így próbálják meg túlélni a tartósan 40 fok feletti meleget az európai hőhullámtól leginkább érintett országokban. Az sem véletlen, hogy a mostani hőség az Alvilág kapuját őrző mitikus teremtményről kapta a nevét, sok helyen már pokoli állapotokról számolnak be. De mi történik most Dél-Európában, és meddig marad még velünk az extrém időjárás? Nincsenek jó híreink.
A városvezetés pénteken lezárta a kedvelt turistacélpontnak számító antik fellegvárat, miután a hőmérséklet árnyékban meghaladta a 40 Celsius fokot.
A Cerberus nevű hőhullám okoz extrém forróságot Dél-Európában, a hőség a hétvégén tovább fokozódik az Európai Űrügynökség (ESA) előrejelzése szerint.
Az Olasz Meteorológiai Társaság a Dante Poklában szereplő, háromfejű mitikus szörnyeteg után Cerberusra keresztelte ezt a hőhullámot.
Július elején a Földön mért átlaghőmérséklet rekordot döntött (legalábbis 1979 óta), és immár tagadhatatlan a globális felmelegedés. De vajon hogyan hat mindez az emberi szervezetre? A Roehamptoni Egyetem kutatói erre a kérdésre keresik a választ.
Az Atlanti-óceán vizeit jelenleg sújtó példátlan hőhullám a tudósok szerint tengeri fajok tömegeinek észrevétlen pusztulásához vezet, ami a globális felmelegedés súlyosbodásával valószínűleg megismétlődik.
Azt tanácsolják, hogy a 60 évesnél idősebbek napközben maradjanak otthon.
Évente több ezer ember hal meg Németországban a nyári hőséghullámok miatt egy kedden ismertetett felmérés szerint.
Emberek milliárdjainak lakhelye válhat élhetetlenné az éghajlatváltozás okozta példátlan hőmérséklet-emelkedés és szélsőséges időjárás miatt – derül ki egy friss tanulmányból.
Meg kell tanulni alkalmazkodni a szélsőséges hőhullámokhoz.
