Hőségriadó: Magyar Péter látja el a védelmi tevékenység vezetését
Kormányrendeletet fogadtak el. Szombat hajnaltól az ország nagy részén harmadfokú, vörös riasztás lesz érvényben a hőség miatt.
Idén már másodszor rendeltek el speciális hatalomgyakorlási helyzetet. Az Orbán-kormány kampánycélból léptette életbe a Barátság kőolajvezeték leállása után az összehangolt védelmi tevékenységet, amit most a Tisza-kormány valódi haváriában, az extrém hőség miatt élesített. Ez ugyan nem számít különleges jogrendnek, mégis széles körű felhatalmazást ad a kormánynak – összeszedtük, pontosan mire.
„Rendkívüli”, „különleges”, „extrém” – ezek voltak talán a leggyakrabban elhangzó szavak a kormányülés utáni, csütörtöki kormányszóvivői tájékoztatón, ahol kiemelt téma volt a szombattól várhatóan négy napon át tartó hőség, annak veszélyei és a várható intézkedések. Magyar Péter miniszterelnök bejelentette: csütörtökön 15 órától
a kormány Magyarország egész területére összehangolt védelmi tevékenységet rendelt el.
A helyzet komolyságát nemcsak az jelzi, hogy a tájékoztatón Magyar mellett részt vett Erdélyi Krisztián, az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság műveleti főigazgató-helyettese, Oroszi Beatrix országos tiszti főorvos és Kádár Pál, a Védelmi Igazgatási Hivatal főigazgatója, hanem ennek a speciális működésnek az elrendelése is, amely
egy speciális hatalomgyakorlási, jogi kategória élesítésére utal, és új helyzetet jelez.
Kormányrendeletet fogadtak el. Szombat hajnaltól az ország nagy részén harmadfokú, vörös riasztás lesz érvényben a hőség miatt.
Az összehangolt védelmi tevékenység ugyanis egy, az ország működését, a kormányzati cselekvési kereteket, ezzel együtt pedig az állampolgárok életét is befolyásoló speciális körülmény. Ezt a kategória jogrendbe történt 2021-es bevezetése óta eddig összesen három alkalommal vezettek be rövidebb időre Magyarországon.
Május 13-ig még hatályban volt az Orbán-kormány által visszaélésszerű jogalkotásra, rendeleti kormányzásra használt háborús veszélyhelyzet, ami az Alaptörvény szerinti különleges jogrend – mint amilyen például a hadiállapot is –, de a most érvénye léptetett összehangolt védelmi tevékenység nem számít ilyen különleges jogrendnek.
Ám e nélkül is speciális helyzetről van szó, ami a kormányrendelet szerint legfeljebb 3 hónapra, szeptember 24-ig szól. Ilyen összehangolt védelmi tevékenységet legutóbb február 25-én rendelt el még az Orbán-kormány, miután a Barátság kőolajvezeték leállítása, vagyis a Fidesz keretezésében az „ukrán olajblokád” apropóján Orbán Viktor a kampányhajrában a magyar energetikai infrastruktúra elleni ukrán szabotázsakciókkal riogatott – ennek „elhárítására” vezényelték ki látványosan az erre amúgy alkalmatlan gépfegyveres katonákat az ilyen létesítményekhez, majd a választások után vissza is rendelték őket.
Ezúttal azonban nem látványos politikai kampányakcióról van szó, hiszen az életbe léptetett legdurvább, vagyis riadó szintű, harmadfokú, vörös hőségriasztás valóban súlyos egészségügyi haváriát jelez: az országos tiszti főorvos tájékoztatása szerint ez lesz az elmúlt 20 év leghosszabb extrém melege, 38–40 Celsius-fokos napi csúccsal.
Az Időkép szerint alighanem megdől a melegrekord: 2007. július 20-án Kiskunhalason mértek 41,9 fokot, most szinte biztos, hogy ennél is több lesz.
Hasonlóan objektíve indokolt volt, amikor 2024 szeptemberében először elrendelték az összehangolt védelmi tevékenységet. Akkor az árvízi védekezés érdekében élesítette ezt az Orbán-kormány, és a tetőző árhullám kétségkívül „súlyos és elhúzódó védelmi és biztonsági esemény” volt. Ahogy akkor, úgy most is,
a helyzet indokolja, hogy az állam rendelkezzen olyan jogi eszközökkel, amelyek biztosítják a gyors és hatékony védekezést és az összkormányzati szintű együttműködést a válságkezelés során.
A rendezvény szóvivője szerint 2022-ben is ugyanilyen meleg volt a felvonulás idején. Most plusz vízzel és orvosi biztosítással készülnek.
Ez a speciális helyzet lehetőséget ad a kormánynak a honvédség közreműködésének elrendelésére is. Sőt a vonatkozó 2021-es törvény, „a nemzetgazdaság védelmi és biztonsági célú felkészítése és mozgósítása körében (…) köztulajdonú ingó és ingatlan vagyontárgyak ideiglenes igénybevételét” is engedi, utólagos kártalanítás mellett.
Az összehangolt védelmi tevékenység idején a kormányhivatalok minden kormánytisztviselője és munkavállalója „rendkívüli munkavégzésre kötelezhető”. A hivatalok hatósági eljárást folytathatnak le, és „védelmi és biztonsági bírságot” szabhatnak ki arra, aki a bevezetett szabályokat nem hajtja végre vagy megszegi.
Több településen ismét felütötte a fejét a vízhiány, a vezetékes vízhálózat nyomáscsökkenése, a probléma azonban nem önmagában a kritikusan elavult víziközmű-rendszerekben van, hanem főként abban, hogy a lakosság a nagy melegben felelőtlenül használja a csapvizet, az esetekben több mint kétszeresére emelkedő fogyasztással pedig a víz kitermelése és tisztítása nem tudja felvenni a versenyt.
Ilyenkor kulcsszerephez jut a védelmi és biztonsági igazgatás viszonylag új, 2022 óta létező szerve, a Védelmi Igazgatási Hivatal. Ez biztosítja a döntés-előkészítés koordinációját, a tárcák együttműködését és a Nemzeti Eseménykezelő Központon keresztül a kormányzati döntések becsatornázását az operatív végrehajtásba.
Miközben a háborús veszélyhelyzetnél vagy más alaptörvényi különleges jogrendi kategóriánál enyhébb az összehangolt védelmi tevékenység, az még így is elég sok eszközt ad a kormány kezébe, amely – szigorúan betartva a célhoz kötöttség elvét – elrendelheti az alábbiak bármelyikét:
Az Európát sújtó hőkupola-jelenségről és a legfontosabb, témába vágó eseményekről kövesse a HVG percről percre tudósítását, hogy ne maradjon le a fontos hírekről:
Franciaországban alkoholtilalmat vezettek be és rendezvények maradnak el, Németországban és Lengyelországban visszatérítik a vonatjegyeket, Hollandiában a történelem során először lépett érvénybe vörös riasztás – az Európát sújtó hőhullám legfrissebb fejleményei percről percre.
A világ legnagyobb iparági monstruma él, átalakul, és virul.