Így néz ki a naplemente a Holdon – tudományos szempontból is fontos képek készültek
A naplemente fénye világíthatja meg a Holdon azt a holdport, ami nem a felszínen van, hanem felhőket képez az égitest felett.
A naplemente fénye világíthatja meg a Holdon azt a holdport, ami nem a felszínen van, hanem felhőket képez az égitest felett.
Május elején indult a Holdnak, és most történelmi rakománnyal a fedélzetén landolt a Földön a kínai szonda.
A kanadai Waterlooi Egyetem kutatói a NASA mesterségesen előállított holdporával kísérleteztek, hogy kiderüljön, mi mindenre lehetne hasznosítani az anyagot. Az eredmény igen biztató.
Az Európai Űrügynökség egyik tudományos műszere a kínai Csang’o-6 szonda fedélzetén landolt a Holdon, majd háromszorosan túlteljesítette az előzetes elvárásokat.
Az eddigiektől teljesen eltérő holdi kőzetek gyűjtésével folytatódik a kínai űrprogram.
Vélhetően egy rover található a napokban indított kínai holdszondán, melynek feladata nem tisztázott. Elképzelés azért akad.
A Csang’o-6 a tervek szerint 53 napot tölt az égitesten, ahol kőzetmintákat gyűjt.
Hidrogén után fog kutatni a Puli Holdi Vízszimatolója, mely a leendő holdbázisok vízellátásában és rakétaüzemanyag előállításában egyaránt fontos lehet.
A japán űrhivatal egyik robotja, a The Lunar Excursion Vehicle 2 fotót készített a múlt pénteken a Holdon leszálló SLIM-ről. Kiderült, a szerkezet fő hajtóműve meghibásodott.
A dél-koreai Danuri űrszonda mérései alapján a Hold Földtől távolabb eső oldalán nagyobb kiterjedésűek a mágneses anomáliák, mint korábban gondolták. Mindez arra enged következtetni, hogy jobb vezetőképességgel rendelkezik – azaz víz is lehet ott.
India a Csandrajáan–3 küldetésnek köszönhetően több fontos adatot is szolgáltatott a Holdról, ami a jövőbeni küldetésekhez jön majd nagyon jól.
Oroszország 47 év után akart ismét visszatérni a Hold felszínére, a Luna-25 küldetése azonban balesettel végződött.
Az Indiai Űrkutatási Szervezet (ISRO) szerint egyelőre nem találtak hidrogént a Hold felszínén, de a kutatást nem adják fel. Találtak viszont sok más hasznos elemet.
India holdra szálló egysége, a Vikram egy olyan eszközt is vitt magával, amellyel be tud fúrni a talajba, hogy megmérje annak hőmérsékletét. 40 centiméterrel a felszín alatt igen kellemes a környezet.
A Hold déli pólusánál egy különleges eljárással világították át az égitest felszínét 300 méteres mélységig, és igen meglepő felfedezésre jutottak a kutatók.
Hasonlóra legutóbb még a szovjet időkben volt példa.
Ugródeszka lehet-e a Hold a Mars felé? Ez is ott van a fellendülő Hold-expedíciók hátterében.
A Holdon egy összefüggő gránitmezőre leltek a Floridai Egyetem kutatói. Ez azért is izgalmas, mert a Földön kívül még nem találtak ilyen nagy mennyiséget az anyagból.
Még 2022 decemberében indult útnak az a miniatűr műhold, amely a tervek szerint a Hold déli pólusánál kutatott volna vízjég után. Az űrszonda azonban irányíthatatlanná vált.
Március végén készített felvételeket a Hold Földről sosem látható oldaláról a dél-koreai Danuri űrszonda, amely az égitest domborzatát és egyéb jellemzőit hivatott vizsgálni.