A Hold déli pólusánál egy különleges eljárással világították át az égitest felszínét 300 méteres mélységig, és igen meglepő felfedezésre jutottak a kutatók.
Különleges információkat küldött a földi irányításnak a kínai Csang'o-4 űrszonda. Az eszköz a Hold felső, 300 méteres rétegéről szolgáltatott adatokat, amelyek így létfontosságú betekintést nyújthatnak az égitestet évmilliárdokon át formáló, rejtett mechanizmusokba. Az eredményeket a Journal of Geophysical Research: Planets című tudományos szaklapban tették közzé.
A szonda által visszaküldött adatokat Jianqing Feng, az arizonai Tucsonban található Bolygótudományi Intézet munkatársa által vezetett szakértői csoport értékelte – számolt be róla az Interesting Engineering.
A Csang'o-4 a küldetés során egy Hold-járó eszközt juttatott el az égitest felszínére. Ez a Jáde Nyúl-2, amit egy speciális eszközzel szereltek fel. Ez a Lunar Penetrating Radar (LPR), amely elsődleges feladata, hogy nyomon kövesse a rádióhullámok terjedését a felszín alatt, így készítve térképet az adott régióról.
Indiának sikerült: landolt az indiai leszállóegység a Hold felszínén
Magyar idő szerint szerda délután sikeres leszállást hajtott végre India Csandrajáan-3 leszállóegysége a Hold déli pólusánál.
Az LPR segítségével a Hold déli pólusánál, az Aitken-medencében gyűjtöttek adatot a kutatók a felszín alatti 300 méterről. A feldolgozott információk szerint a Hold felszínének első 40 méterét por és összetört szikla alkotja. Ez alatt egy hatalmas krátert találtak a tudósok, ami egy korábbi becsapódás eredménye.
A 40 méteres réteg után a tudósok öt egyedi holdláva-réteget fedeztek fel, amelyek néhány milliárd évvel ezelőtt folytak el a Hold felszínén, amikor még kialakulóban volt az égitest. A jelenlegi elméletek szerint 4,51 milliárd évvel ezelőtt egy Mars nagyságú égitest csapódott a Földnek, ami kiszakított belőle egy óriási darabot. Ebből alakult ki a Hold.
Magyar építészek bemutatták az űrbázis tervét, melyet a Holdon lévő kőzetből lehet felépíteni
Egy különleges hálószerkezettel, a Holdon elérhető alapanyagokból létesülhet állandó bázis az égitesten a Paulinyi & Partners építésziroda tanulmánya szerint. A vállalat szakértői olyan építészeti megoldásokat javasolnak, amelyek alkalmazásával a jövőben valósággá válhat a most még csak a tudományos-fantasztikus filmekből ismert űrkolóniák létrehozása.
Az égitest fiatal éveiben számos aszteroida csapódott a felszínébe, amelyek közül néhány akkora erejű volt, hogy repedéseket okozott rajta. A láva ezeken keresztül szivárgott a felszínre.
A Csang'o-4 adataiból az olvasható ki, hogy ezek a vulkánkitörések egyre enyhébbek voltak, ahogy a Hold fokozatosan hűlni kezdett.
A mostani eredmények jól mutatják, milyen izgalmas információkat lehet még kinyerni a Holdból, csak azzal, ha egy kicsit megkapargatjuk a felszínét.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast legújabb adásában, ahol arról is beszélget Szilágyi Áronnal és Kenyeres Andrással, hogy milyen gondolatok futnak át az agyán egy esés után, mekkora nyomást jelentett számára a 2021-es berobbanása, és milyen hatással vannak rá a kommentek.
Novák Előd szerint a Fidesz hülyét csinál magából.
Hosszú hallgatás után jelentkezett a kormányközeli közvélemény-kutató.
A műsorvezető kiáll a szombati felvonulók mellett és drukkol, hogy békés legyen a rendezvény.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
