Az amerikai Apollo-program során a tudósok csak kevés oxidált vasat találtak a Holdról hozott kőzetmintákban. A kínai Csang'o-5 mintáival más a helyzet.
A NASA szerint minden adott ahhoz, hogy 2030-ra felépüljön a holdbázis.
Egy különleges hálószerkezettel, a Holdon elérhető alapanyagokból létesülhet állandó bázis az égitesten a Paulinyi & Partners építésziroda tanulmánya szerint. A vállalat szakértői olyan építészeti megoldásokat javasolnak, amelyek alkalmazásával a jövőben valósággá válhat a most még csak a tudományos-fantasztikus filmekből ismert űrkolóniák létrehozása. Ezek ellenállnak a szélsőséges hőmérsékletingadozásnak, sugárzásnak és akár 14 ezer négyzetméteres alapterületükkel egy nagyobb létszámú missziónak is elegendő életteret biztosíthatnak, a Földtől több százezer kilométernyire.
Harminc éve, 1992. október 4-én halt meg Bay Zoltán magyar-amerikai fizikus, a múlt század egyik legkiválóbb tudósa, az első Hold-radar kidolgozója, aki először mérte meg pontosan a Föld–Hold távolságot.
Novemberben a floridai Kennedy Űrközpontból indítja útnak első holdjáróját az Egyesült Arab Emírségek – jelentette be a küldetés igazgatója hétfőn.
Kínai tudósok új holdi ásványt fedeztek fel a Csang-o-5 szonda által a Holdról kinyert minták kutatásával – jelentette be pénteken a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA) és a Kínai Atomenergia Hatóság (CAEA) közösen.
A Holdra majd visszatérő űrhajósoknak olyan helyen kellene landolniuk, ahol fagyott víz is van. Azt azonban még nem tudni, hogy az égitest mely pontja számít ilyenek és egyúttal leszállásra is alkalmas. Ebben jelenthet előrelépést egy új dél-koreai eszköz.
Még ebben az évben megkezdi holdkutatási programja negyedik szakaszának műszaki fejlesztését a Kínai Nemzeti Űrügynökség (CNSA).
A szomszédos égitest, vagyis a Hold felszíne tele van kráterekkel, amiket a becsapódó űrsziklák vájtak ki. Az egyik különösen érdekes.
Eredeti NASA-fényképekre lehetett licitálni egy koppenhágai aukción, melyen több mint 170 ezer dollár (58,2 millió forint) folyt be az eladott fotókból.
Hold körüli műholdak hálózatának kiépítését tervezi az Európai Űrügynökség (ESA), amely két vállalati konzorciumot bízott meg annak kidolgozásával, hogyan lehet telekommunikációs és navigációs szolgáltatásokat biztosítani a Holdra tartó missziók számára.
Megkezdte visszatérését a Földre Holdon gyűjtött kőzetmintáival a Csang'o-5 kínai űrszonda, amely november 24-én indult útnak és december 1-jén szállt le a Hold felszínén.
A kínai Csange-5 űrmisszió keretében több holdi kőzetet is a Földre szállítanak. Néhány évtizeddel korábban is vizsgáltak ilyen mintákat a szakemberek, de azóta nem.
Kína Csang'o-4 kínai űrszondájának Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 424,5 métert tett meg az égitest távoli oldalán. Útja közben tudományos kutatást végez az érintetlen területen.
A Csang'o-4 kínai űrszonda Jáde Nyúl-2 (Yutu-2) nevű holdjárója már 400 métert tett meg az égitest távoli oldalán.
Könnyebben lehetne űrliftet építeni, ha fordítva állnának hozzá – állítja egy brit és egy amerikai szakértő.
Csaknem 50 év után nyitották fel az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) szakemberei az 1972-es Apollo-17 misszió során begyűjtött holdkőzet- és talajminták egyikét, amely reményeik szerint új információkkal fog szolgálni az égitestről.
Kínai kutatók rekonstruálták a Hold távoli oldalán a világon elsőként landoló Csang'o-4 űrszonda leereszkedését.
A Csandraján-2 űrszonda leszállóegysége nem sérült meg, de hova tűnt a holdjáró?
Ötven évvel ezelőtt, 1969 július 20-án elsőként lépett ember a Holdra. Emlékszik még, hogy zajlott a történelmi küldetés? Most ellenőrizheti tudását!
