A Csang’o-6 a tervek szerint 53 napot tölt az égitesten, ahol kőzetmintákat gyűjt.
Kína sikeresen felbocsátotta Csang’o-6 nevű holdszondáját, amely a tervek szerint először gyűjt kőzetmintákat a Hold eddig nem kutatott, túlsó oldaláról.
Kína legnagyobb, Hosszú Menetelés-5 nevű űrrakétája a terveknek megfelelően helyi idő szerint pénteken 17 óra 27 perckor emelkedett a levegőbe a holdszondával a dél-kínai Hajnan szigeten található Vencsang indítóközpontból. A leszállóegységet és a szondát szállító, legénység nélküli űrhajó 35 perccel később vált le a rakétáról, a földi irányítóközpont pedig ezt követően „teljes sikernek” nyilvánította a kilövést.
A tervek szerint a leszállóegység a Hold körüli pályára állt űrhajóról leválik és landol az égitest felszínén, ahol 48 órán belül megkezdi a talaj fúrását. Robotkarjával a kinyert mintákat egy tartályba gyűjti, majd újra összekapcsolódik az űrhajóval, amely visszaszállítja a Földre. A küldetés 53 napig tart.
Mivel a Holdnak a rádiócsillagászat és más tudományos munka számára ideális, zavaró tényezőktől mentes rejtett oldalával való kapcsolat fenntartásához egy átjátszó műholdra van szükség, Kína márciusban fellőtt egy olyan műholdat, amely kommunikációs hídként fog működni a földi műveletek és a Holdon zajló robotmisszió között. A 1,2 tonnás Csüecsiao-2 műhold emellett a 2026-ban induló Csang’o-7 és a 2028-ban induló Csang’o-8 holdmisszió közvetítő platformjaként is szolgál majd.
Elsőként azóta, hogy az egykori Szovjetunió 1976-ban hasonló missziót hajtott végre, Kína 2020-ban már juttatott vissza mintákat a Hold bolygónkkal szemközti oldaláról.
Peking jelenlegi ambiciózus űrprogramjának célja, hogy 2030-ra űrhajósokat juttasson a Holdra, valamint az, hogy ugyanebben az évben mintákat szállítson vissza a Marsról. A hosszabb távú, egyelőre koncepcionális fázisban lévő tervek szerint Kína a Hold felszínén állandó, legénységgel ellátott bázist is létesítene.
Kína 2003-ban hajtotta végre első legénységi űrmisszióját, és ezzel az egykori Szovjetunió és az Egyesült Államok után a harmadik ország lett, amely saját erőforrásait felhasználva embert juttatott az űrbe.
Három űrhajósa kedden tért vissza biztonságosan az ország Föld körüli pályán keringő, Tienkung (Mennyei Palota) nevű űrállomásán töltött hat hónapos küldetéséről. Peking korábban közölte, hogy idővel külföldi űrhajósoknak és űrturistáknak is hozzáférést kíván biztosítani űrállomásához.
Az amerikai űrhivatal, a NASA az Artemis-program révén 2026-ban tervez újból embert juttatni a Holdra, de legénység nélküli küldetések már azt megelőzően is lesznek.
A kegyelmi botrány után is trükköznek a gyermekvédelemben a számokkal, hogy Orbán Viktor elmondhassa, vállalható az állami gondozás állapota. A családjukból kiszakadó gyermekek ezt először a túlzsúfolt, eszköztelen befogadóotthonokban tapasztalják meg.
Kövesse élőben a Pride eseményeit.
A tiltottá lett Pride üzenete aktuálisabb, mint valaha.
A Tisza Párt elnöke úgy nyilvánult meg félreérthetetlenül a Pride-ról, hogy le sem írta a rendezvény nevét.
Az indoklás szerint azért, mert nem fellebbeztek a tiltás ellen, de a szervező főváros szerint nem is kell engedély.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A miniszterelnök szerint a rend nem magától jön létre, azt először meg kell teremteni aztán pedig megvédeni.
Mindenki azt találgatja, hogyan alakul a szombati Pride. Nemzetközi lapszemle.
A többi uniós ország megvan Orbán nélkül is, legalábbis egy bizonyos pontig.
„A bukásoktól, brutális sérülésektől való félelem folyamatosan bennem van” – meséli Valter Attila országútikerékpár-versenyző a Penge podcast új adásában.
A francia joghurttal jobb lesz vigyázni.
Mi az, amiben már most a legjobbak között van?
A politikát uraló arrogancia és a lebutított beszédmód erős apátiát okozott a társadalomban, de most ez változóban van. HVG-portré.
