#homo sapiens




Megdőlhet egy elmélet a homo sapiensről

A mai ember legrégebbi európai nyomára bukkantak az alsó-ausztriai Wachau völgyszorosban osztrák kutatók. A leletek alapján a homo sapiens az eddig véltnél néhány ezer évvel korábban, körülbelül 43 500 éve érkezett a kontinensre.


A mai emberben is van neandervölgyi DNS

A véltnél több a neandervölgyi DNS a modern emberben, különösen a bőr, a haj és a köröm jellemzőit meghatározó génekben, amelyek a hideghez való alkalmazkodásban játszhattak szerepet – derült ki két új amerikai tanulmányból.







Meglepő dolog derült ki a neandervölgyi ember kihalásáról

Az emberi populációk kulturális és biológiai evolúcióját a legutóbbi jégkorszak során vizsgáló komputeres modellek új támpontokat szolgáltatnak arra, hogy miért halt ki a neandervölgyi ember; az Arizonai Állami Egyetem, valamint a Coloradói Egyetem antropológusai kutatásaikról a Human Ecology című folyóiratban számoltak be.




20 ezer évig még összejártunk afrikai őseinkkel

A modern ember a jelenleg elfogadott álláspont szerint mintegy 60 ezer évvel ezelőtt kezdte el Afrikából kirajzva meghódítani a világot, afrikai fajtársaival azonban még legalább húszezer évig fenntartotta a kapcsolatot - derült ki három kontinens populációinak genetikai összehasonlításából.




A neandervölgyi sem evett több húst, mint a modern ember

A neandervölgyiről alkotott kép az elmúlt évtizedekben jócskán megváltozott, kultúrája, intelligenciája mégsem tért el annyira a modern emberétől, mint azt korában hitték. Ez a helyzet a táplálkozásával is, mint azt német kutatók kiderítették.


Az európai ember nem túl rég óta használja tüzet

Valószínűleg nagyjából 400 ezer évvel ezelőtt kezdték el rendszeresen használni Európában letelepedett őseink a tüzet, ami meglepetést okozott a kutatóknak, mivel a viszonylag hideg éghajlatú kontinensen már egymillió éve megjelent az ember.