Horthy-kor | hvg.hu

A magyarok Mózese és az államkasszával megszökő politikus – interjú Hermann Róbert történésszel a Kossuth-kép változásairól

Az idén 130 éve meghalt Kossuth Lajos sokáig nemzeti konszenzus által övezett pozitív megítélése mintha valamelyest megkopott volna az elmúlt évtizedek folyamán. Persze a kritikus vélemények mindig is megvoltak, már az 1848-as szabadságharc idején is, ám ezek sokáig nem tudták megrengetni a népszerűségét. Ebben a trendben a változás első, óvatos jeleit az 1960-as évektől lehet megfigyelni, és éppannyira voltak társadalmi, mint politikai okai. A Kossuth-kép változásairól Hermann Róberttel, a Hadtörténeti Intézet és Múzeum parancsnokának tudományos helyettesével, egyetemi tanárral beszélgettünk.

hvg360

Visszaküldte kitüntetését a holokausztkutató

Nyílt levélben kérte neve eltávolítását a Holokauszt Emlékközpont Téka és Információs Központjáról Randolph L. Braham holokausztkutató vasárnap, valamint jelezte, hogy a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztjét is visszaküldi.

Itthon

Az Aranycsapat neppere és „tekintetes elvtársak”

Nehéz volt követni a 20. századi magyar történelem állandó fordulatait, ezért még az ötvenes-hatvanas években is előfordult a hivatalos beadványokon a „Méltóságos Elvtárs!” vagy a „Tekintetes Elvtárs” címzés. Valuch Tibor Magyar hétköznapok című, pár hete megjelent könyvéből az is kiderül, hogy a politikai és az életmódbeli fordulópontok nem estek egybe Magyarországon.

Plázs

"Sej haj, nagy a baj, Imrédy se gaj"

A kocsmai zsidózásból EP-képviselőségig jutó politikus-szittyapóló bizniszmen Szegedi Csanád zsidó származásának kiderülése nem az első ilyen eset a magyar történelemben. Imrédy Béla miniszterelnök, a Horthy-korszak első két zsidótörvényének szerzője azért bukott meg, mert kiderült, hogy neki sem teljesen "árja" a vére.

Tudomány

Megérteni a megérthetetlent: az új Horthy-életrajz

Tudta-e, hogy a földosztást két évtizeden át hevesen ellenző Horthy Miklós 1943-ban az ország termőterületének 60 százalékát szétosztotta volna? Tudta-e, hogy haditetteinek jelentőségét eltúlozták a kortársai és az utókor is? A rendszerváltás óta szaktörténész nem írt Horthy-életrajzot. Most erre vállalkozott egy fiatal kutató, aki igyekszik néhány félreértelmezésre is felhívni a figyelmet.

Tech

„Az újságírás a legbiztosabb pálya, ha időben abbahagyják”

A magyar újságírók mindig megosztottak voltak, de nem annyira, mint amennyire ma gondolnánk. A Budapesti Újságírók Egyesülete 115 évvel ezelőtt alakult meg, és a szervezet későbbi sorsa is mutatja, hogy – bár voltak kivételek -, ha nagyon kellett, 1945 előtt össze tudtak fogni a „nagyképű” pesti zsurnaliszták a „lenézett” vidékiekkel, és még a világnézeti különbségeken is túl tudták tenni magukat, amikor a katolikus hírlapírókkal működtek együtt.

Tech

Erdély sokadik elvesztése, vérzivatar az átokföldjén

Kisajátítások, kihallgatás közben agyonvert politikai foglyok, besúgóhálózat, polgári lakásokba beköltöztetett kényszerbérlők, sorban állás cipőért, vallási felekezetek üldözése, hézagmentes tömegpropaganda – most nem az '50-es évek kommunista Magyarországát idézzük fel, hanem Észak-Erdély 1940-es visszacsatolására emlékezünk egy új könyv kapcsán.

Tech

A gumiparagrafusoktól a "zsidók bástyájáig"

A Horthy-rendszer sajtója nem volt szabad, de a negyedszázados tekintélyuralmi rendszer hullámzó volt a tekintélyuralmi, diktatórikus és a demokratikusabb stílusú sajtóirányítás szempontjából. Az azonban mindvégig alapelv volt: a sajtóra állandóan nyomást kell gyakorolni, mert ennek direkt politikai haszna van.

Tech

#Horthy-kor