Minden iparágban és a háztartásokban is rengeteg hulladék keletkezik, ezek nagy része a szeméttelepeken végzi. Pedig azzal tehetnénk a legtöbbet egy élhetőbb környezetért, ha megelőznénk a hulladékok keletkezését.
Szombattól egy hónapig lehet leadni a használt mobilokat és más kisméretű készülékeket az Auchanban.
A hulladéktermelők a koncessziós keretek között végzett hulladékgyűjtés és -kezelés július 1-jén induló rendszeréhez csatlakozhatnak a regisztrációval.
A bírálók szerint a Mol ezzel túlterjeszkedik a hulladékgazdálkodási koncesszióban foglaltakon. Az ügy a Gazdasági Versenyhivatalnál landolt.
A héten indult az idei lomtalanítási szezon Budapesten. A kukások azt kérik, csak a nagydarabos hulladékot tegyék ki az utcára az emberek, és felsorolták azt is, minek nincs helye a utcai kupacokon.
MOHU lesz a neve annak a cégnek, amely 2023 júliusától összefogja és irányítja országszerte a Mol hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait.
Összesen több mint 3,2 millió tonna hulladék keletkezett a hazai településeken tavaly.
Az új társaság a tervek szerint jövő júliustól látja majd el Budapest és a központi régió hulladékgazdálkodási közszolgáltatási feladatait. A Mol nyerte el ugyanis 35 évre a szemétbegyűjtés- és kezelés jogát az egész országban, így a budapestiek szemetét eddig kezelő fővárosi cég, az FKF Zrt. munkáját is átveszik a fővárossal alapított vegyesvállalattal.
Az olajcég a nyáron 35 évre nyerte el az állami koncessziót az elsősorban lakossági, települési szemét begyűjtésére, a feladatot jövő júliustól veszi át.
Nemcsak "egy vastag tanulmánykötetet" adnak át, hanem működőképes rendszert hoznak létre - ígéri az alapítvány klímavédelmi igazgatója.
Szétverheti a sikeres vállalati hulladékgazdálkodási rendszert az, amilyen feltételek mellett a kormány kiosztotta a 35 évre szóló koncessziót az egyedüli pályázónak, a Molnak.
Az olajipari vállalat 2023. július elsejétől gyűjti be a hulladékot a magyarországi településekről.
Több száz településen áll a szemét, mert a kukaholding és a hulladékszállító cégek milliárdokkal nem tudnak elszámolni egymással.
Sokszor csak többhetes késéssel viszik el a szelektív és zöldhulladékot Pest és Nógrád megye több tucat településén. A térséget ellátó Duna–Tisza Közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. létszám- és forráshiányra hivatkozik az érintett polgármestereknek: pénz híján nem tudják megfelelő műszaki állapotban tartani járműveiket, és nincs elég emberük sem.
Az nem világos, hogy ez a bér nettó vagy bruttó.
Kevesebbet is akar fizetni, mint ami az érintettek szerint járna, de még ezt a kisebb összeget sem utalta át az állami kukaholding a 120 Pest megyei településen hulladékszállítást végző Duna–Tisza közi Hulladékgazdálkodási Nonprofit Kft. számára. Így mostanra több tucat település van, ahol késve vagy el sem viszik a szelektív- és zöldhulladékot. Ecseren az önkormányzat inkább saját erőből viteti el, Veresegyházon három hetet aszalódtak a zöldhulladékos zsákok, mire elszállították őket.
Komoly lemaradásokat kell behoznunk a hulladékok kezelésében: nem pusztán a lakossági gyűjtés terén akadnak teendők, a teljes iparág jelentős reorganizációra szorul.
Sok tévhit kering a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatban, és számos akadályba ütközhetnek azok, akik környezettudatos módon szeretnének eljárni.
Rekordmennyiségű hőt termelt tavaly a rákospalotai hulladékégető.
A környezet megóvása érdekében a lineáris gazdálkodásról át kell állni a körforgásos modellre. A hulladék nagyobb része az iparban és a szolgáltatásokban keletkezik, így a cégek is sokat tehetnek ezért – és ez sokszor meg is érné nekik.
