A cégek szemetével eddig ügyesen gazdálkodtak, de most veszélybe kerülhet a hatékonyság

A Mol lesz az ország főkukása: elnyerte a koncessziót, így 2023 júliusától 35 évig az olajtársaság látja el az állam nevében a lakossági és intézményi-vállalati hulladékgazdálkodási közfeladatot. A cég és az ipari minisztérium fűt-fát ígér a hatékonyság növeléséről, a környezet védelméről, de az eddigi központosítási tapasztalatokból kiindulva akadnak szkeptikus hangok. Az út szélén hagyott szemeteszsákok között szlalomozó lakosság amolyan „ennél már csak jobb jöhet” alapon még várhatja is a változást, a vállalatok azonban éppen fordítva gondolkodnak. Az ő hulladékgazdálkodásuk ugyanis eddig jól működött, méghozzá éppen annak a piaci versenynek köszönhetően, amit a terület egy kézbe kerülése megszüntet.

A cégekre vonatkozó rendszer az Európai Unió hulladékról szóló keretirányelvére épül, amelynek középpontjában a kiterjesztett gyártói felelősség (angolul: extended producer responsibility, EPR) áll. E szerint a gyártó viseli a pénzügyi és logisztikai felelősséget a terméknek a hulladékká válása utáni kezeléséért, és ez érdekeltté teszi abban, hogy hatékonyabb technológiával és alapanyagokból gyártson.