A választás után néhány nap alatt dőlt össze az akadémiai rendszer átalakítása, amit a kormány 2019 óta az érintettek folyamatos tiltakozása ellenére véghez vitt. A tudományos élet jövőjét azonban egy másik választás is érdemben befolyásolhatja: az MTA hamarosan egy új elnök személyéről dönt. Megkérdeztük a jelölteket, hogy mit gondolnak az intézethálózat jövőjéről. FRISSITETT
A Magyar Tudományos Akadémia közleményben reagált a HUN-REN intézetigazgatóinak nyilatkozatára.
A kutatói önkormányzatiság és a kutatási intézmények teljes tudományos, gazdasági és működtetési önállóságának biztosítását követelik, és javasolják, hogy a HUN-REN alapító jogait adják át az MTA-nak.
A Tudományos Dolgozók Demokratikus Szakszervezete szerint szükség van a kutatók bérének emelésére, hogy azoknak ne kelljen másodállást vállalniuk jövedelmük kiegészítésére.
Az érintett dolgozóknak várhatóan május közepén-végén kell költözniük az új épületbe.
Világszerte fenyegeti a sertésállományokat a Mycoplasma hyorhinis nevű bakteriális kórokozó, magyar kutatók azonban találtak valamit, ami alapja lehet egy későbbi, ellene készülő vakcinának.
A Föld eredetébe is betekintést nyújthat egy friss kutatás, melyben magyar szakemberek is szerepet vállaltak.
A HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jogi lépéseket helyezett kilátásba a szervezetről napvilágot látott információkkal kapcsolatban, az Akadémia Dolgozók Fórumát nem győzték meg az érveik.
A magas fizetések ellenére úgy tűnik, nem végzik jól a dolgukat a HUN-REN felső vezetői, mert képtelenek voltak helyesen bejegyeztetni a bíróságon a szervezetre vonatkozó információkat. A kutatóközpontok SZMSZ nélkül működnek, és az sem tisztázott, ki gyakorolja a munkáltatói jogkört.
Középvezetőnek, de még hivatalnoknak is jobb lenni, mint kutatónak a HUN-REN-ben. A kutatói átlagbér csak bruttó 800 ezer forint, a két felső vezető bére viszont másfél év alatt több mint duplájára nőtt, és egyenként eléri a bruttó 9,4 milliót. A HVG birtokába jutott belső feljegyzés szerint 2025-ben hiába lett több pénze a természettudományi kutatóközpontnak, égetően fontos fejlesztésekre nem jutott.
A vírusok mutációjában a szervezetnek is nagy szerepe van, és ez rendkívül jó hír lehet. Szegedi kutatók legújabb megállapításai szerint az immunrendszerünk nemcsak védekezik a vírusok ellen, hanem bizonyos esetekben olyan mutációkat is előidéz bennük, amelyek megkönnyítik a későbbi felismerésüket.
Magyar kutatók azt tanulmányozzák, hogy a Nap mágneses aktivitása milyen hatással van a Föld légkörére, ezért egy expedíció keretében Kirgizisztán hegyein fúrással vettek jégmintákat a hosszú évek alatt felgyűlt hórétegekből.
A vírusok és gazdaszervezetek kölcsönhatásának eddig ismeretlen elemét vizsgálták a Szegedi Biológiai Kutatóközpont szakemberei, és kimutatták, hogy bizonyos vírusmutációk az immunrendszer munkáját segítik.
Nemcsak az agyműködés modellezésében jelent előrelépést, hanem a gépi látási rendszereket is megbízhatóbbá és pontosabbá teheti az az újfajta, AI-alapú látórendszer-modell, amelyet a HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont kutatói írtak le – közölte a szervezet.
Olyan egyedülálló, nagy felbontású eljárást fejlesztettek ki a HUN-REN KOKI intézetében, mely segítheti a jövőbeni, skizofréniát érintő célzott terápiák kifejlesztését.
A bőrrák és a tüdőrák növekedését gátolta, a mellráknál pedig teljes gyógyulást eredményezett az a kísérleti gyógyszer, melyet a HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont (TTK) és az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) kutatói közösen fejlesztett ki.
A célzott alfa-terápia napjaink egyik legígéretesebb rákkezelési módszere, ám a „mellékhatásairól” még nem tudni mindent. A kezelés során ugyanis erősen sugárzó „leányelemek” is keletkeznek, amelyek a célzott területen kívül is okozhatnak károsodást. Magyar kutatók most olyan kísérletben vettek részt, amely segít nyomon követni ezeket a radioaktív elemeket.
Az éghajlatváltozás problémája nem oldható meg olyan egyszerű intézkedésekkel, mint a fák ültetése – mutat rá egy friss kutatás. A természetes szárazföldi élőhelyek helyreállítása sokkal kevesebb szén-dioxidot képes eltávolítani a levegőből, mint azt a korábbi modellek sugallták. A kutatók szerint most az a legfontosabb, hogy minél gyorsabban csökkenjen a kibocsátások mértéke.
A kedvezőtlen időjárási körülményeknek csak az egyik a most is pusztító aszály, amely jócskán csökkentette az idei terméshozamot. Az ezeknek a hatásoknak jobban ellenálló fajták kifejlesztése azonban hosszú idő, a nemesítőknek jó 30 évre előre kell látni, mi lesz majd a kihívás akkor. Mészáros Klára nemesítővel nemcsak ebbe a jövőbe pillantunk be, hanem a nemesítés kulisszatitkaiba a génszerkesztés lehetőségeibe is.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet azonban arra figyelmeztet, nem minden medúza, ami annak látszik.
