Önállóságot akarnak a kutatóintézeti vezetők, és visszatérnének a MTA-hoz

A kutatói önkormányzatiság és a kutatási intézmények teljes tudományos, gazdasági és működtetési önállóságának biztosítását követelik, és javasolják, hogy a HUN-REN alapító jogait adják át az MTA-nak.

Nyilatkozatot tett közzé a HUN-REN Magyar Kutatási Hálózat jövőjéről az intézetigazgatók nagy része. A szöveget az egyik intézet Facebook-oldán találtuk meg, ám nem sokkal később eltűnt onnan.

A főigazgatók a kormányprogramban megfogalmazott célkitűzésre hivatkozva újragonolását javasolják a HUN-REN jövőképének, a működési alapelveinek. „A HUN-REN kutatási hálózat az államháztartástól független szervezetként jött létre, de a kutatói önkormányzat elve csak marginálisan érvényesül a hálózatot létrehozó jogszabályban.” Ezért szerintük megfontolandó, hogy a frissen kiépített adminisztratív irányító központ mérete és centralizációs törekvése összhangban van-e a kutatóhálózat által képviselt és fejleszteni kívánt kutatási és innovációs potenciállal.

A közfeladat-finanszírozási szerződés (KFSZ) hat évre biztosít finanszírozást számukra. „A KFSZ teljesítményértékelő indikátorrendszere, prioritásai és célértékei újragondolást és pontosítást igényelnek. Az MTA tulajdonában lévő, kutatóhálózat intézményei által használt ingatlanvagyon alkotmánysértő helyzetének megoldását alapvető fontosságúnak tartjuk.”

A HUN-REN kutatási intézmények vezetői egyetértenek abban, hogy az új kormány döntéseitől a tudományos autonómia önigazgató jellegének erősítését várják, „illetve egy olyan támogató tudománypolitikai környezet kialakítását, amelyben a kutatóhelyek fejlesztéséről a tudomány képviselői és az intézmények együtt hozhatják meg a döntéseket.”

Az alábbi intézkedéseket javasoljuk és egyetértünk a döntésekből következő általános irányokkal:

1. A kormány módosítsa a HUN-REN törvényt. A módosítások legfontosabb eleme a kutatói önkormányzatiság és a kutatási intézmények teljes tudományos, gazdasági és működtetési önállóságának biztosítása. Javasoljuk, hogy a HUN-REN alapító jogait a törvény adja át az MTA-nak, a KFSZ-ben rögzített éves finanszírozás forrása pedig kerüljön át az Akadémia fejezetébe. Az intézményi jogállás ne változzon, az államháztartási törvény hatályán kívüli állapot maradjon fenn.

2. Az MTA bevonásával megvizsgálandó, hogy a KFI, az MTA és a HUN-REN törvények módosításával az MTA és a HUN-REN közötti vagyonjogi patthelyzet feloldása milyen formában érhető el a lehető legrövidebb időn belül.

3. A kormány és a HUN-REN közös megállapodással, előremutató módon, a realitásoknak megfelelően módosítsa a KFSZ mutatóit és célértékeit a KFSZ-ben rögzített forrás változatlanul hagyása mellett.

Amennyiben a kutatóhálózat az MTA keretein belül működhet tovább, javasoljuk az intézmények integritásának, szervezeti önállóságának és működési autonómiájának megőrzését, biztosítva ezzel a köztestületi és irányítási struktúráktól való függetlenséget.

Az alábbi HUN-REN intézmények vezetői írták alá a nyilatkozatot:

  • Dombrádi Zsolt, HUN-REN Atommagkutató Intézet
  • Magyar Tibor, HUN-REN Állatorvostudományi Kutatóintézet
  • Vasas Gábor, HUN-REN Balatoni Limnológiai Kutatóintézet
  • Kiss László, HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont
  • Horváth Ákos, HUN-REN Energiatudományi Kutatóközpont
  • Kovács István János, HUN-REN Földfizikai és Űrtudományi Kutatóintézet
  • Sperlágh Beáta, HUN-REN Kísérleti Orvostudományi Kutató Intézet
  • Garamszegi László Zsolt, HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont
  • Stipsicz András, HUN-REN Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézet
  • Monostori László István, HUN-REN Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézet
  • Nagy Ferenc, HUN-REN Szegedi Biológiai Kutatóközpont
  • Buday László, HUN-REN Természettudományi Kutatóközpont
  • Lévai Péter József, HUN-REN Wigner Fizikai Kutatóközpont

Nyitókép: A HUN-REN átvétele ellen tiltakoznak az ELTE-nél. Fotó: Fazekas István

Hozzászólások