Egy közelmúltbéli fegyverexpón egy olyan aktív védelmi rendszert kínáltak eladásra az oroszok, ami állításuk szerint képes semlegesíteni a páncélosra leselkedő legveszélyesebb fenyegetéseket, ám ez a marketingszöveg némiképp hiteltelennek tűnik annak tükrében, hogy a háború kitörése óta Moszkva több mint 5000 páncélozott harcjárművet vesztett Ukrajnában.
A támadást egy ukrán oldalon küzdő orosz alakulat vállalta magára.
Legalább 130 tankot és harcjárművet vesztettek az oroszok Vuhledarnál
Az invázió leghosszabb ostroma érhet véget, ha az ukrán védelmi erők valóban feladják a stratégiai szempontból nem túl jelentős várost, melyet a legnagyobb áldozatok árán is el akar foglalni az orosz haderő.
Az orosz légierő összesen 7 darab Berijev A-50-es típusú géppel rendelkezett.
Az oroszokat minden bizonnyal aggodalommal töltik el az egyelőre magyarázat nélküli robbanások, mivel a terület, legalábbis papíron, kívül esik az ukrán csapásmérő kapacitások hatótávján.
Az ukrán vezérkar jelentésében beszámolt arról is, hogy vasárnap az orosz csapatok sikertelen támadó hadműveleteket hajtottak végre Harkiv és Donyeck megyékben.
Boris Pistorius arról is beszélt, hogy az oroszoknak vissza kellene adniuk a Krímet Kijevnek.
A Thales részvényei a háború kitörése óta 60 százalékkal emelkedtek.
Kollégáink Harkiv legészakibb városrészében, Szaltivkában jártak, ahol először ütköztek kemény ellenállásba az Ukrajnába tavaly betörő orosz csapatok.
A szakértő ennek ellenére sem tanácsolja, hogy bárki megszüntesse nyugdíjpénztári számláját.
A szovjet emlékműre háborúellenes üzeneteket vetítettek.
Tőle szokatlan módon élő nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.
A kormányfő a szokásos reggeli rádióinterjújában arról beszélt, hogy szükség lehet néhány tisztázó beszélgetésre a svéd, a finn és a magyar parlament között mielőtt a magyar képviselők megszavaznák a két skandináv ország NATO-csatlakozását.
A brit kormányfő továbbra sem vállalt kötelezettséget arra, hogy Nagy-Britannia korszerű harci repülőgépeket szállítson Ukrajnának, de megismételte azt az álláspontot, hogy London támogat olyan országokat, amelyek Ukrajna által azonnal használható repülőgépeket tudnak átadni.
A dán hadsereg tájékoztatása szerint a légierő a hetvenes évek óta 77 darab F-16-os vadászrepülőgépet vásárolt.
Ben Wallace védelmi miniszter szerint a nyugati gépek kezelése túl bonyolult volna az ukrán pilóták számára, azt viszont megígérte, hogy ha van olyan ország, amelyik átadná a szovjet érából származó gépeit Ukrajnának, az Egyesült Királyság átvállalja a légterének védelmét.
Kína szerint egyik ország sem védheti meg a biztonságát a másik ország biztonságának kárára.
Emellett 90 orosz magánszemély és 40 vállalt ellen vezet be pénzügyi szankciókat.
A külügyminiszter azt követően ragadtatta magát erre a kijelentésre, hogy a szervezet közgyűlése megszavazta, hogy Oroszország azonnal és feltételek nélkül vonuljon ki Ukrajnából.
