szerző:
hvg.hu
Tetszett a cikk?

Tőle szokatlan módon élő nemzetközi sajtótájékoztatót tartott Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Cikkünk frissül.

Egy perces néma csendet kért az áldozatokért, majd a háborúról tudósító újságíróknak mondott köszönetet pénteki nemzetközi sajtótájékoztatóján Kijevben Volodimir Zelenszkij ukrán elnök. A politikus az Ukrajna elleni orosz invázió megindításának évfordulóján tartott – tőle szokatlan módon – élő, televíziós sajtótájékoztatót.

Az elnök nem szaporította sokáig a szót, hamar válaszolni kezdett a jelen lévő újságírók kérdéseire. Volt, aki azt kérdezte, hogyan képzeli az ukrán győzelmet a háborúban, amire azt válaszolta Zelenszkij, hogy “konkrét lépéseket” tesznek, majd köszönetet mondott az Ukrajnát támogató államoknak, köztük azoknak, akik az előző este megszavazták az ENSZ-ben azt a határozatot, amelyben felszólították Oroszországot Ukrajna elhagyására és a háború befejezésére. Ezután jelezte, hogy szeretné, ha a határozat megszavazásától tartózkodó államok – Kína, India, az afrikai és latin-amerikai országok – is részesei lennének az ukrán-orosz békefolyamatnak.

Megkérdezték arról is, mit gondol Kína szerepéről, és az oroszoknak nyújtott állítólagos támogatásáról, amire azzal válaszolt, hogy jó dolog, ha Kína is hallatja a hangját Ukrajnával kapcsolatban, különösen, ha a területi integritásról is szót ejt, szerinte ez alapján együtt lehet működni Kínával. “Az a feladatunk, hogy mindenkit összehozzunk.”

Zelenszkij odáig is elment, hogy szelfizett egy azeri újságíróval, aki a két ország kapcsolatáról kérdezte.

Tartsák tiszteletben jogunkat, hogy saját országunkban éljünk, hagyják el felségterületünket, hagyjanak fel az ágyúzással, a civilek gyilkolásával, a bombázással

– válaszolta arra a kérdésre, hogy milyen esélyt lát arra, hogy tárgyalóasztalhoz üljön Vlagyimir Putyin orosz elnökkel. A SkyNews azt is megkérdezte tőle, hogy szeretné-e ha a jelenlegi húsz NATO-tagországon kívül a szövetség minden más tagja is támogatná. Erre azt mondta, hogy bonyolult kérdés, mert arra vonatkozik, hogy hogyan lehetne megreformálni a világ biztonsági intézményeit, de fontosnak nevezte, hogy számos állam megszakítja kapcsolatait Moszkvával.

Zelenszkijhez személyes kérdéseket is intéztek, például, hogy idézze fel a legszörnyűbb napját. Erre azzal válaszolt, hogy mindenkiben csalódott, aki egy éve elhagyta Ukrajnát ahelyett, hogy beállt volna harcolni. A legszörnyűbb pillanatnak - láthatóan megindulva - a bucsai vérengzést nevezte.

Azt láttuk, hogy a Gonosz nem valahol lent van a mélyben, hanem ránk támadt.

Arról is kérdezték, mennyire érzi magát biztonságban, és mennyire Putyin célpontjában, amire azt mondta, hogy ezt mások jobban tudják nála. Szerinte a legfontosabb feladata, hogy nemzetközi egységet és támogatást teremtsen Ukrajna mögé, amit nem biztos, hogy jól csinál. Beszél arról is, hogy sok esetben csökken a támogatás, elsősorban gazdasági okokból. Azt mondta, kormánya fő üzenete, hogy

Ukrajna nem csak magáért harcol, de a teljes nemzetközi közösségért,

majd háláját fejezte ki az országát támogató szövetségnek, akiknek most maguknak is meg kell küzdeniük az ebből fakadó belpolitikai és globális kihívásokkal.

Egy francia újságíró Emmanuel Macron francia elnököt idézte, aki azt mondta korábba szeretnék, ha Moszkvát legyőznék, de Oroszországot nem törnék össze, és azt kérdezte, szerinte elérhető-e ez, mire az ukrán elnök kijelentette:

Őszintén: nem érdekel mi lesz Oroszországgal. Nekik is megvan a maguk állama, a maguk országa, a maguk demokráciája. Ha a saját országukra gondolnának, most nem lenne háború.

Kérdezték fegyverszállításról is, például, hogy mikor számíthatnak F-16-os harci gépekre, amivel kapcsolatban jelezte, Nagy-Britannián kívül - ahol NATO-kiképzést kapnak - várhatóan más országban is kaphatnak kiképzést ukrán pilóták. Lengyelországban például F-16-osokra képezhetik ki őket, a harci gépek küldéséről szerinte zajlanak az egyeztetések, de szerinte

további három európai ország is jelezte: kész kiképzést biztosítani és gépeket is küldeni.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!