szerző:
MTI / hvg.hu
Tetszett a cikk?

A külügyminiszter azt követően ragadtatta magát erre a kijelentésre, hogy a szervezet közgyűlése megszavazta, hogy Oroszország azonnal és feltételek nélkül vonuljon ki Ukrajnából.

Háború Ukrajnában
Több mint ezer napja tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Friss cikkek a témában

Az ENSZ-ben sokkal erősebb az ukrajnai béke támogatottsága, mint az Európai Unióban, ahol azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel azt, aki a diplomáciai rendezés fontosságáról beszél – jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön New Yorkban, miután António Guterres ENSZ-főtitkárral találkozott.

A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető hangsúlyozta: „New Yorkban a hangulat egészen más, mint Brüsszelben, amikor az Ukrajnában zajló háborúról beszélünk, hiszen hogyha Brüsszelben valaki a béke fontosságáról beszél, akkor azonnal az oroszok pártfogójaként tüntetik fel, ami nyilvánvalóan eszement dolog”.

„Ez nem egy futballmeccs, hogy itt szurkolni kelljen valamelyik oldalnak, ennek a háborúnak nincsen és nem is lesz győztese, ennek a háborúnak csak vesztesei vannak, ez a háború csak károkat okoz, és minél tovább tart ez a háború, annál nagyobb károkat okoz, és annál több vesztes lesz” – közölte. „Itt az Európán kívüli világ képviselői nem igazán értik, hogy Európa vagy legalábbis egyes európai országok vagy egyes európai szereplők miért akarnak globális háborút csinálni ebből a számukra regionálisnak tűnő háborúból” – fogalmazott.

Szijjártó Péter aláhúzta: a diplomáciai rendezés csakis akkor lehetséges, ha az egymással közvetlenül vagy közvetve szembenálló felek hajlandók lesznek tárgyalni, amihez kommunikációs csatornákra van szükség. Márpedig – mint mondta – az ENSZ-nél jobb kommunikációs csatorna nem létezhet, hiszen épp azért hozták létre a világszervezetet, hogy az egymással akár háborúban vagy ellenséges viszonyban lévő országok is beszélni tudjanak egymással.

„Ezért az ENSZ főtitkárát is arra kértem, hogy tegyen meg mindent annak érdekében, hogy az ENSZ be tudja tölteni ezt a szerepet, hogy az ENSZ közvetítő vagy a megbeszélések számára platformot biztosító szervezet lehessen ebben a háborúban” – tudatta. Majd rámutatott, hogy eddig két olyan közvetítési kísérlet volt, amely sikerrel járt, és mindkettő valami módon az ENSZ-hez kötődik, így a gabonaexport újraindításáról kötött megállapodás, valamint az is, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek köszönhetően eddig sikerült elkerülni a nukleáris baleseteket.

A miniszter leszögezte: az ENSZ-nek itt be kellene töltenie végre a történelem által ráruházott szerepet. „Ne felejtsük el, hogy emberéleteket csak békével lehet megmenteni, sem a szankciós csomagok, sem pedig a fegyverszállítások nem hoznak békét, azok csak a konfliktus időbeli és földrajzi kiterjedésének kockázatát hozzák magukkal” – vélekedett.

Mindezt Szijjártó azt követően jelentette ki, hogy az ENSZ közgyűlése nagy többséggel határozatban szólította fel Oroszországot arra, hogy azonnal és feltételek nélkül vonuljon ki Ukrajnából. Érdekes módon Szijjártó nem tartotta fontosnak kommentálni ezt az eseményt, ahogyan azt sem, hogy az indítvány benyújtói és megszavazói között is ott van Magyarország.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!