Tuzson Bence miniszter ultimátumszerűen közölte az ügyvédi kamara elnökével, hogy az állam helyett a kirendelt ügyvédek díját dobják össze inkább azok az ügyvédek, akik ezt a feladatot – éppen az alacsony díjazás miatt – nem hajlandók vállalni. A kamara elutasította az ötletet, erre a kormány most beleírja a törvénybe, hogy juszt is így lesz.
Nem jogszabálytervezet, de az állításokkal ellentétben nem is egyszerű megállapodás kerül az Országos Bírói Tanács (OBT) elé szerda délelőtt a gyulai kihelyezett ülésen. A lapunkhoz eljutott dokumentumban a kormány több mint 130 milliárd forintot biztosítana a bírák és az igazságügyi alkalmazottak béremelésére, a bírói vezetők viszont aláírásukkal azt is szentesítenék, hogy egyetértenek a szervezeti átalakításokkal. Ilyen például a bírói korhatár módosítása, a külsős pályázók előnyben részesítése, „mozgóbírók” alkalmazása és a hatáskörök átalakítása.
Havonta 110 titkos megfigyelési kérelem érkezett idén Tuzson Bence igazságügyi miniszterhez, de hogy ebből mennyit engedélyezett, azt most sem lehet tudni. Ennek közlését korábban elsunnyogta a tárca, később titkosította az adatot, most éppen azt állítja, hogy fogalma sincs róla.
A tárcavezető maximális szigort vár el a folyamatban lévő 13 ellenőrzésnél.
A tervezet kidolgozására az Igazságügyi Minisztérium kapott felkérést.
Más megbízást kapnak, de egyelőre nem tudni, mi az.
Martonovics Bernadett a lehallgatott telefonbeszélgetések tanúsága szerint többször beszélt Schadl Györggyel, Varga Judit pedig úgy emlegette, mint akinek szerepe volt Rogán Antalék állítólagos kísérletében, hogy kihúzassák magukat az ügyészség nyomozati anyagaiból. Az is figyelemre méltó, hogy első látásra összeférhetetlen pozíciókat töltött be az Igazságügyi Minisztériumban és a bankok érdekképviseleti szervezetében.
Egy salátatörvényben elrejtett paragrafussal a kormány letett a szociális temetés intézményének bevezetéséről – a bevezetés 2013 óta húzódik, a legfrissebb határidő 2025 lett volna.
Az utóbbi 9 év második legtöbb „nemzetbiztonsági célú titkos információgyűjtésre” vonatkozó kérelme futott be tavaly az Igazságügyi Minisztériumhoz. Hogy a kérelmekből mennyire adtak a miniszterek végül engedélyt, korábban elsunnyogta a tárca, most már biztosra ment, és titkosította.
Az Igazságügyi Minisztérium részéről a végrehajtói kar elnökével folyamatos kapcsolatot tartó egykori kormányfőtanácsos neve akkor került elő, amikor Magyar Péter és – állítólag – a felesége, Varga Judit arról beszélt, hogy a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagaiból kihúzattak dolgokat.
A miniszter azt ígérte, hamarosan újabb eredményekről is be fog számolni.
Gulyás Gergely a legutóbbi kormányinfón még arról beszélt, hogy kérje ki közérdekű adat formájában, akit érdekel a kegyelmi döntések ellenjegyzésének háttere. A K-Monitor megtette, mégis hoppon maradt.
Az Igazságügyi és az Energiaügyi Minisztériumot érintik a változások
A párt szerint a valódi kérdés továbbra is az, hogy milyen indokkal kapott kegyelmet K. Endre.
A gyerekvédelem Tuzson Bence szerint az áldozatok, különösen a legkiszolgáltatottabbak, a gyermekek segítése végtelen út.
2022 óta nem volt illetményemelés a testületnél, miközben 35 százalékkal romlott a forint értéke, és az átlagbérek is 34 százalékkal emelkedtek.
A mindenkori igazságügyi miniszternek a magyar jogrendben van arra lehetősége, hogy felülbírálja, ha a köztársasági elnök valakinek kegyelmet ad. Elmagyarázzuk, hogyan működnek a kegyelmek, a döntés idején az igazságügyi miniszternek, Varga Juditnak pedig hol lett volna lehetősége arra, hogy megakadályozza azt, hogy Novák Katalin a pápa látogatására hivatkozva kegyelmet adjon egy pedofilügyben elítélt férfinak.
Az igazságügyi miniszter megtagadta az inflációkövető jogdíjakat, a művészszervezetek szerint alkotmányos jogaik sérültek ezzel.
A kormány szerint a magyar társadalom gondoskodik a betegekről, és mindent megtesz azért, hogy segítse és támogassa az arra rászorulókat.
Ment és visszajött az államtitkár. A döntést nem indokolták, de köze lehet ahhoz, hogy időközben miniszterváltás történt az igazságügyi tárcánál.
