Egy vak nő újra felismerte a betűket az agyába ültetett chippel
A most 60 éves Berna Gomez 42 éves korában veszítette el látását, miután a látóidegei egy betegség következtében károsodtak. Aztán jött a tudomány és egy parányi „protézis.”
A most 60 éves Berna Gomez 42 éves korában veszítette el látását, miután a látóidegei egy betegség következtében károsodtak. Aztán jött a tudomány és egy parányi „protézis.”
Mi történjék az elhamvasztott holttestek különféle implantátumaival? Eldobjuk, elássuk, vagy hasznosítsuk újra a kiszolgált protéziseket? Néhány cég az utóbbira esküszik, és komoly üzletet csinál abból, hogy a krematóriumoktól összegyűjti a különféle fémeket, amelyeket aztán beolvasztanak. Az újbóli orvosi felhasználás kizárt.
A Szegedi Tudományegyetemen (SZTE) elvégzett operáció során egy különleges implantátum került a páciensekbe, ami az eddigieknél pontosabb, tisztább hangzást eredményez.
Alaposan megnőtt a fogászati alapanyagok ára, és az ellátás is akadozik.
Kihívót kapott Elon Musk Neuralinkje: az Inbrain Neuroelectronics állítja, saját fejlesztésű implantátuma nem csak hatékonyabb, de biztonságosabb is, mint a SpaceX-főnök találmánya.
A Gennaris névre keresztelt rendszert az ausztrál Monash Egyetem fejlesztette, és egy olyan technológiát takar, ami egy kamera segítségével az agyba közvetíti a látott képet.
Implantátummal nyerhetik vissza hallásukat a siketek. A technológia az orvosok szerint meglehetősen nagy hatékonysággal működik. Ám a siketek közül nem mindenki gondolja úgy, hogy szükség van rá.
Toldi Ferencről a szakmát leszámítva kevesen tudják, hogy komoly szerepet vállalt a fogimplantáció Magyarországon való elterjedésében. Azt pedig még kevesebben, hogy egy budapesti plébániában X. Pius pápa az általa készített ólomüvegportréról tekint le a hívekre. Portréinterjú.
Egyes felmérések szerint a magyar lakosság kilencven százaléka idő előtt elveszítheti a fogait egy örökletes fogágybetegség, a parodontózis következtében. Aki ebben szenved, annak akár már harmincöt-negyven éves korában kihullhatnak a fogai. A szakemberek szerint a felvilágosító munkára nagyon nagy szükség lenne, mert általános tapasztalat, hogy a lakosság körében jelentős az információhiány a témában. – Jó hír azonban, hogy most egy új technológiával könnyen, gyorsan, fájdalommentesen lehet javítani a problémán.
Sikeresen ültettek gerincvelő-implantátumot Sidneyben egy 60 éves férfibe, akit 30 éve kínoztak krónikus fájdalmai. Az implantátum képes regisztrálni az idegrendszerből érkező jeleket, és az érintett területekhez küldött jelátvitelt kiigazítani. A megoperált férfi fájdalmai jelentős mértékben csökkentek.
A regiszterből látni lehet, hogy egy-egy implantátum mennyi ideig bírja, melyik típus mondja fel előbb a szolgálatot, egy-egy orvos milyen hatékonysággal műt, de az eszközök gyártási száma alapján akár azonosíthatnak is minket. A protézisregiszter a nyilvántartott adatokat a betegre vonatkozó utolsó adattovábbítástól számított 50 évig kezelheti személyazonosításra alkalmas módon.
Újfajta úgynevezett cochleáris implantátumokat ültettek csütörtökön egy hallássérült kisfiúnak Szegeden. Itthon ez volt az első ilyen műtét, a 18 hónapos gyermek kapott először ilyen eszközt. Ákos képes lesz majd hallani és teljes életet élni – írja a Délmagyarország.
Első fokon négy évre ítélte a bíróság a PIP mellnagyobbító implantátumok gyártóját, Jean-Claude Mast, de a perben csak az nyert igazolást, hogy az általa gyártott, engedély nélkül használt gél borítása szakadásveszélyes és gyulladásokat okozhat, az azonban nem, hogy még rákkeltő is volna.