A most 60 éves Berna Gomez 42 éves korában veszítette el látását, miután a látóidegei egy betegség következtében károsodtak. Aztán jött a tudomány és egy parányi „protézis.”
Kutatók tucatja munkálkodik azon, hogy a technológia segítségével valahogy visszaállítsa a vak emberek látását. Ma pedig már magyar tudóshoz köthető áttörésről is hallani: Roska Botond, a Bázeli Egyetem professzora, valamint a bázeli Molekuláris és Klinikai Szemészeti Intézet (IOB) alapító igazgatója és a francia José-Alain Sahel egy olyan génterápiás módszert dolgozott ki, mellyel egy vak férfi részlegesen visszanyerte a látását.
A Science Alert által most bemutatott eset nagyban különbözik ettől, itt ugyanis a páciens agyába ültetett „számítógép” az, amelyik a feladat nagyobb részét végzi. A történet főszereplője viszont egy ugyancsak vak páciens, Berna Gomez. A most 60 éves nő a 42 korában veszítette el látását egy traumás optikai neuropátiának (TON) nevezett jelenség miatt. Ennek hatására a nő látóidegei olyan mértékben és gyorsasággal károsodtak, hogy Gomez később már semmit nem látott.
A nő 2018-ban, 57 évesen döntött úgy, hogy önként jelentkezik egy különleges kísérletre, amely során egy apró, száz mikrotűvel ellátott elektródát ültettek az agya látással kapcsolatos régiójába. A chip egy prototípus és rendkívül kicsi: mindössze 4 milliméterszer 4 milliméteres. Az úgynevezett retinaimplantátumokkal ellentétben az új eszköz, a Moran|Cortivis teljesen megkerüli a szemet és a látóideget. Miután Spanyolországban egy idegsebészeti beavatkozással megkapta az eszközt, Gomez a következő hat hónapot azzal töltötte, hogy minden nap egy laboratóriumba járt, ahol négy órán át gyakorolt a „protézissel.” Az első két hónap azzal telt, hogy a nőnek különbséget kellett tennie a különféle fényfoltok között.
Az áttörés 2018 környékén jelentkezett, amikor Gomez egyszer csak felkiáltott, és azt mondta,
látok valamit!”.
Egy fehér vonalat érzékelt, olyat, amit korábban még soha. A szakemberek ezután újabb kísérleteket végeztek, a nő pedig egyre többet gyakorolt. Az újabb tréningek végére Gomez már 100 százalékos pontossággal volt képes megkülönböztetni a vízszintes és függőleges mintákat. Amikor pedig 16 elektródát stimuláltak az agyában, Gomez azonosítani tudott néhány betűt, köztük az I-t, az L-t, a C-t, a V-t és az O-t is.
A kutatók szerint a vak nő még a nagybetűs O-t is meg tudta különböztetni a kis o-tól.
A kísérlet egyik utolsó részében a páciens egy speciális szemüveget viselt, amelybe egy miniatűr videokamerát építettek be. Ez a kamera letapogatta a Gomez előtti tárgyakat, majd a protézisen keresztül az agyi elektródákat kezdte stimulálni, hogy egyszerű vizuális képeket hozzon létre. A szemüveg végül lehetővé tette a nő számára, hogy megkülönböztesse a kartonpapíron lévő fekete és fehér sávok kontrasztos határait. Később pedig azt is meg tudta találni, hogy egy számítógép képernyőjének a jobb vagy a bal felén helyezkedik el egy nagy fehér négyzet.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának Facebook-oldalát.
A kortárs film szinte korlátlan büdzsével játszó angol nagyágyúja, Guy Ritchie egyszerre két produkcióval is kényezteti a dinoszauruszok újbóli eljövetelére váró közönséget: kőkemény gengszterekkel és az örök fiatalság titkát kereső kalandorokkal.
A Tisza Párt elnöke arra kérte a magyar rendőröket, hogy a szombati Pride-on a magyar embereket védjék meg.
A magyarok nem keveset tettek hozzá a homoszexualitás kultúrtörténetéhez.
Nehéz-Posony Kata, a HVG ügyvédje minden kérdésre válaszol.
A jelentős indulótőkével is megtámogatott alapítvány már dátumot sem mond, mikorra várható a régóta ígért beruházás.
