A Magyar Nemzeti Bank tegnap tette közzé jelentését az infláció alakulásáról, amiből kiderült, hogy a jövőre kitűzött 2,5 százalék helyett még akkor is 3,6 százalék lehet a hiány, ha a Széll Kálmán-tervben foglalt összes intézkedést maradéktalanul végrehajtja a kormány. Ráadásul a jegybank a novemberben még 4 százalékosra becsült 2012-es GDP-növekedést most már csak 3 százalékosra teszi.
A Magyar Nemzeti Bank Monetáris Tanácsának megítélése szerint rövid távon az infláció meghaladhatja a célt, jövő év végére azonban további monetáris szigorítás nélkül is 3 százalék közelébe süllyedhet - derül ki az MNB legfrissebb inflációs jelentéséből, amelyet a hétfői kamatdöntő ülésén megtárgyalt a monetáris tanács.
Az idei GDP-re 2,0-2,5 sávot adott a gazdaságkutató, ezen belül a legvalószínűbb a 2,3 százalék.
Az Egyesült Államokban 2009 júniusa óta legnagyobb mértékben emelkedett a fogyasztói árindex februárban – közölte csütörtökön az ország kereskedelmi minisztériuma.
Az elemzői várakozásokkal összhangban februárban 2,4 százalékra gyorsult az éves szintű infláció az euróövezetben - derül ki az Európai Unió statisztikai hivatalának közzétett adataiból.
A vártnál kissé nagyobb mértékben emelkedtek az árak februárban Németországban - derül ki a statisztikai hivatal pénteken ismertetett adataiból.
A vártnak megfelelő, a konszenzusnál kissé alacsonyabb februári inflációs adat a makroelemzők szerint nem ad okot a jegybanki alapkamat emelésére, de a kockázatok miatt annak mérséklése sem várható, így a monetáris tanács következő kamatdöntő ülésén várhatóan a tartásra voksol a tagok többsége.
Az élelmiszerárak egy hónap alatt 1,2 százalékkal növekedtek, ezen belül meredeken, 16 százalékkal emelkedett a cukor és 9,3 százalékkal a liszt ára.
Valószínűleg gyorsult a múlt hónapban a fogyasztói árak emelkedési üteme Magyarországon, elsősorban az élelmiszerek és az energiaárak felhajtóereje miatt - jósolták londoni felzárkózó piaci elemzők a februári inflációs adatsor ismertetése előtt.
A gazdasági világválság a Concorde Értékpapír Zrt. szerint fordulópontjához érkezett: most fog eldőlni, hogy a közelmúltban beindult infláció egy tartósan magas árdinamika időszakát hozza-e el. A kormányok és a jegybankok döntési helyzet előtt állnak, és ha nem lépnek, az infláció elszabadulhat.
A beteg ember mindent megtenne azért, hogy visszanyerje az egészségét. Ezért gyakran esik áldozatul olyan sarlatánoknak, akik azzal hitegetik, hogy a birtokukban lévő elixír gyógyulást hoz minden bajukra – írja az e heti HVG-ben megjelenő írásában Simor András jegybankelnök, aki szerint a magas infláció kimondottan ártalmas. Úgy véli, ha már egyszer megfizettük az infláció megtörésének árát, nem szabad megengedni, hogy újrainduljon a spirál.
Egyre komolyabb aggodalmakat okoz Európa-szerte az emelkedő infláció, így szakértők szerint ez lehet a legfontosabb téma az Európai Központi Bank csütörtöki kamatdöntő ülésén is. Bár szigorítást most még senki nem vár, sokak szerint már lesznek olyanok, akik a kamat emelésére szavaznak, s Jean-Claude Trichet kommentárja is „héjább” lehet, mint az elmúlt hónapokban.
Az eurózónában februárban 2,4 százalékos inflációt mértek a januári 2,3 százalék után, munkanélküliség pedig 9,9 százalékra esett – jelentette az eurostat. Mindkét adat kedvezőbb az előzetes várakozásoknál.
Az euróövezetben több mint 2 éves csúcsra emelkedett az infláció januárban. Az Eurostat hétfőn közölt felülvizsgált adatai alapján a fogyasztói árak 2,3 százalékkal emelkedtek januárban az egy évvel korábbi szinthez képest a 17 tagú euróövezetben.
Az új összetételű monetáris tanács vélhetően megosztottabb lesz és enyhébb kamatpolitikát folytat majd elődjénél, de az MTI-nek nyilatkozó elemzők nem várnak jelentős lazítást az új testülettől sem, sőt van, aki további 25 bázispontos emelést sem tart kizártnak.
Londoni felzárkózó piaci elemzők szerint leállhat a magyar jegybank (MNB) szigorítási ciklusa a vártnál alacsonyabb, éves szinten 4 százalékos januári infláció és a hosszú távú potenciális ütemnél még mindig lassabb gazdasági növekedést jelző adatok nyomán.
Barta György, a CIB Bank vezető elemzője úgy fogalmazott: kellemes meglepetés volt a GDP negyedik negyedéves növekedési üteme az ipari termelés decemberi, egyszeri visszaesése ellenére; az infláció januári csökkenése miatt valószínűleg elmarad a kamatemelés februárban.
2011. januárban az egyhavi átlagos fogyasztóiár-emelkedés 0,7 százalék volt Magyarországon, 2010. januárhoz viszonyítva az árak 4,0 százalékkal növekedtek, ami kedvezőbb, mint az elemzői várakozásokban szereplő 4,3 százalék.
Valószínűleg lassult - akár jelentős mértékben is - a magyarországi infláció üteme a múlt hónapban a decemberi kiugrás után, elsősorban a belépő kedvező bázishatások és az erősebb forint hatására - jósolták a jövő keddi adatismertetés előtti első prognózisaikban londoni felzárkózó piaci elemzők.
Az élelmiszerárak két évvel ezelőtt látott drasztikus emelkedése most megismétlődik, hiszen a legjelentősebb élelmiszer termékek ára már az elmúlt hónapokban komolyan növekedett. Most azonban a kínai szárazság és az indonéz ciklonveszély még tovább fokozza a nehézségeket.
