A magyar gazdaság kilábalási folyamata rövid távon továbbra is törékenynek tűnik, a növekedés fő hajtóereje továbbra is az export, a hiánypálya megvalósításához szigorúbb költségvetés szükséges, mivel a büdzsé bevételei elsősorban – a lassan emelkedő − belföldi jövedelmekhez és fogyasztáshoz kötődnek − áll a Magyar Nemzeti Bank (MNB) szerdán kiadott inflációs jelentésében.
Az infláció gyorsulása miatt a régió egyre több országában vetődik fel a kamatemelés lehetősége.
A jegybank nem változtatott idei 0,9 százalékos GDP-prognózisán, inflációs előrejelzését 4,7 százalékra csökkentette a korábbi 4,9 százalékról − mondta Simor András, a jegybank elnöke hétfői sajtótájékoztatóján.
Kissé gyengült a forint a bankközi devizapiacon hétfőn kora délután a monetáris tanács ülése után: az eurót 15 óra 45 perckor 282,04 forinton jegyezték a reggeli 279,32 forint után.
A fogyasztói árak 0,1 százalékkal nőttek júliusban az egy hónappal korábbihoz képest, és 4 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet − közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).
A korábban várt 0,2 százalékos visszaesés helyett idén 0,6 százalékkal nő a bruttó hazai össztermék (GDP), az átlagos infláció 4,7 százalék lesz a márciusban jelzett 4,3 százalék helyett 2010-ben - közölte honlapján a Nemzetgazdasági Minisztérium.
Az elemzők szerint a következő hónapokban már lényegesen alacsonyabb lehet, 4 százalék alá csökkenhet az éves infláció, miután júniusban a vártnál némiképp nagyobb mértékben nőtt a fogyasztói árindex.
Az előző havival gyakorlatilag azonos, éves szinten stagnáló magyarországi inflációt várnak júniusról londoni felzárkózó piaci elemzők, a kamatkilátásokról azonban eltérő vélemények vannak forgalomban a Cityben.
Az idei 0,9 százalékos gazdasági növekedési ütem jövőre 2,9 százalékra gyorsulhat, az idei hiánycél teljesíthető, de az önkormányzati választások és a tervezettől elmaradó adóbevételek kockázatot jelenthetnek – derül ki az Ecostat kutatóintézet legfrissebb prognózisából.
Júniusban 5 százalékra csökkenti a monetáris tanács a jelenlegi 5,25 százalékról a jegybanki alapkamatot, és októberig nem is változtat rajta az Ecostat szerint. A gazdaságkutató Mikroszkóp című legfrissebb kiadványában azzal számol, hogy a fogyasztói árak októberben 3,9 százalékkal lesznek magasabbak az egy évvel korábbinál.
A monetáris politika szempontjából a közeljövő legnagyobb kockázata az inflációs várakozások nem kellő mértékű horgonyzottsága, az importált inflációs nyomás erősödése és a szabályozott árak alakulása, középtávon a legfőbb kihívás az euro bevezetésére vonatkozó hiteles, reális menetrend kialakítása – áll az MNB működéséről az új kormánynak készített összefoglalóban.
Májusban tovább gyorsult az infláció az euróövezetben – tette közzé szerdán az Európai Unió statisztikai hivatala. A tizenkét havi drágulás üteme 1,6 százalék volt májusban az elemzők várakozásával összhangban, az áprilisi 1,5 százalékot követően. A havi drágulás 0,1 százalékot tett ki.
A magyarországi infláció további lassulására számítanak londoni felzárkózó piaci elemzők a következő hónapokban, ám egyes előrejelzések szerint az árvíz miatt várható élelmiszerdrágulás és a legutóbbi forintgyengülés később ismét visszagyorsíthatja az inflációs ütemet. A pénzügypolitikai kilátásokról eltérőek a citybeli vélemények; vannak elemzők, akik szerint vége a jegybanki kamatcsökkentési ciklusnak, mások még várnak egy enyhítést az idén.
Júniusban még 5,0 százalék körüli infláció várható, júliustól azonban a fogyasztói árak éves indexe már 3,8-4,0 százalékos sávba esik – mondják az elemzők, akik decemberre 4,0 százalékos éves inflációt jeleznek.
A fogyasztói árak májusban 0,9 százalékkal nőttek az egy hónappal korábbihoz képest, és 5,1 százalékkal haladták meg az egy évvel azelőtti szintet - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken. Áprilishoz képest az éves index 0,6 százalékponttal csökkent, az egyhavi áremelkedés viszont január óta májusban volt a legmagasabb.
A magyarországi infláció meredek csökkenését jósolják a múlt havi adatok pénteki közzététele előtt londoni felzárkózó piaci elemzők, akik szerint a változatlanul gyenge kereslet mellett az egyre erősebb bázishatások a lassulás fő tényezői.
Meredek ütemben tovább gyorsult a múlt hónapban a brit infláció, amely immár messze a kormány által megszabott 3 százalékos éves felső tűréshatár fölött jár.
A vártnál nagyobb mértékben emelkedtek a fogyasztói árak Szlovákiában áprilisban: a statisztikai hivatal keddi közlése szerint havi szinten 0,4 százalék, éves összevetésben 0,7 százalék volt az infláció. Elemzők 0,2, illetve 0,5 százalékot vártak.
Olaszországban több mint egy éve a legnagyobb ütemben emelkedtek a fogyasztói árak áprilisban, elsősorban a szállítási költségek növekedése miatt − közölte az olasz statisztikai hivatal, az Istat.
A magyarországi infláció az áprilisi lassulás után az idén még jelentősen csökken, de nem lesz számottevően alacsonyabb az MNB célszintjénél, ami a legutóbbi piaci "felfordulással" együtt akadályozhatja az MNB további kamatcsökkentéseit, de londoni felzárkózó piaci elemzők szerint egy monetáris lazítás azonban még valószínű az idén.
