A legfontosabb hazai makroadatra péntekig kell várnunk: a KSH akkor teszi közzé az első negyedéves GDP-növekedésre vonatkozó első becslést. Az éves ütem a március 11-én publikált jelentés szerint 2010 negyedik negyedévében a nyers adatok szerint 1,9 százalék, a naptárhatás kiszűrésével 1,7 százalékos volt.  A piac szerint az első negyedévben a „nyers ütem” 2,5 százalékra gyorsult. A húzóerő feltehetően továbbra is a főként exportra termelő feldolgozóipar. Az ipari termelés volumene az első negyedévben több mint 12 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit; a felhasználói oldalon pedig a külkereskedelmi mérleg javulását kell kiemelnünk: az aktívum az első két hónapban 1232 millió eurót tett ki, 376 millió euróval többet, mint 2010 azonos időszakában.

Kedden már a külkereskedelmi mérleg teljes első negyedéves mutatóval is tisztában leszünk: akkor publikálja a KSH a márciusi előzetes adatokat. Az aktívum ez elemzők szerint a februári, 831 millió eurós magasságból valamelyest lejjebb ereszkedett (765 millió euró).

Statisztikai hivatalunk a héten teszi közzé az infláció áprilisi és a kereskedelmi szálláshelyek márciusi adatait is. Az infláció az elemzők szerint a márciusi 4,5 százalékról tovább emelkedett (4,6 százalék a konszenzus). Az UniCredit übeggömbje 4,9 százalékot mutat; az olasz bank szakértői szerint az ármelkedésben az energia mellett a gyógyszerek is szerepet játszanak… Így vagy úgy, a(z idei) kamatcsökkentés esélye feltehetően infinitezimálissá válik.

A KSH hétfő reggel teszi közzé a kereskedelmi szálláshelyek (január-)márciusi adatait. Az április 8-án publikált jelentés szerint az év első két hónapjában a vendégek és a vendégéjszakák száma egyaránt 6 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához viszonyítva, a szálláshelyek árbevétele folyó áron 4,9 százalékkal nőtt.

Nyugat-Európa: jól húz a motor?

Az öreg kontinens boldogabbik felén is a pénteki GDP-adatok jelentik a hét „csúcspontját”. Az Eurostat 13-án teszi közzé az első negyedéves első becslést. A közös pénzt használó blokkban a negyedéves növekedés üteme a 2010. október-decemberi 0,3 százalékról 0,6 százalékra gyorsult az elemzők szerint.

A fő kérdés természetesen az, hogy mennyire húz a motor, azaz a német gazdaság. Európa legnagyobb gazdasága a negyedik negyedévben (negyedév/negyedév alapon) 0,4 százalékkal bővült, a teljes 2010-es évben pedig – az előző évi 4,7 százalékos zsugorodás után – 3,5 százalékkal. 2010 végén a beruházások és a fogyasztás sorában is javultak a mutatók, ellensúlyozva az építőipar emberes (negyedéves összevetésben 3,9 százalékos) visszaesését. 2011 első negyedévében a pozitív trendek kitartottak, és valamelyest az építőipar is magára talált, így könnyen meglehet a 0,9 százalékos „konszenzusos” növekedés.

Ami az euróövezet többi nagy gazdaságát illeti: Franciaországban 0,6 százalékos, Olaszországban 0,2 százalékos, Spanyolországban pedig 0,1 százalékos negyedéves bővülést valószínűsít a piac, ez rendre 0,2 százalékponttal több, 0,1 százalékponttal kevesebb, illetve 0,1 százalékponttal több a 2010. negyedik negyedévinél.

Csütörtökre meglehet, változnak a becslések: addigra ugyanis ismerni fogjuk a márciusi (és így az első negyedévi) ipari adatokat is. Az Eurostat az eurózóna-mutatókat csütörtökön teszi közzé. Februárban 0,5 százalékos havi bővülést rögzítettek az uniós statisztikusok, ez volt zsinórban az ötödik pozitív hó/hó adat. Egy szerény márciusi bővülés is elég ahhoz, hogy az első negyedévre vonatkozóan 1 százalékot meghaladó bővülésről adhassanak számot az Eurostat szakemberei.

A német ipari adatot már ismerjük, a francia adatsor kedden fut be (a februárival egyező, 0,4 százalékos havi ütemet vár a piac), az Egyesült Királyságból pedig csütörtökön. (A Csatorna túloldalán februárban – döntően a bányaipar 7,3 százalékos visszaesése miatt – 1,2 százalékkal csökkent a volumen az előző hónaphoz képest. Márciusra a konszenzus 0,7 százalékos bővülés.)

Az európai kínálatból még egy, hazai szempontból is lényeges adatsort emelünk ki: Németország külkereskedelmi mérlegének márciusi adatai idehaza is okkal tarthatnak számot kitüntetett figyelemre. A mérleg februárban 11,4 milliárd eurós többletet mutatott, ezt az elemzők szerint valamivel kisebb, 11,1 milliárd eurós aktívum követte az év harmadik hónapjában.

Régió: GDP, infláció, ipar

A régiós makrohírek közül – kell-e mondanunk? – a pénteki GDP-jelentéseket várja leginkább a piac. Csehországban a 2010. negyedik negyedévit 0,1 százalékponttal meghaladó, 2,7 százalékos éves ütemet valószínűsítenek az elemzők, a román gazdaság pedig a múltba néző üveggömbök szerint a 2010. október-decemberi 0,6 százalékos visszaesés után az első negyedévben újra bővült év/év alapon: 0,4 százalékkal.

A cseh és a román statisztikai naptár meglehetősen hasonló: a pénteki csúcspont előtt hétfőn márciusi ipari, kedden április inflációs adatokkal melegíthetünk. Csehországban az ipari termelés éves bővülésének üteme a piaci konszenzus szerint a februári 13,0 százalékról 12,5 százalékra lassult, Romániában viszont – a Merrill Lynch üveggömbje szerint legalábbis – gyorsult az ütem: 12,7 százalékról 13,3 százalékra.

A régiós áprilisi inflációs jelentések előtt megjelent elemzői várakozások „tanulsága”: a ráta ott emelkedik, ahol eleve magas, azaz – hazánk mellett – Romániában, Lengyelországban és Szerbiában. Csehországban a márciusi 1,7 százalék év/év után 1,6 százalékot valószínűsít a piac, a ráta a konszenzus szerint az EU-csúcstartó Romániában 0,2 százalékponttal, 8,2 százalékra, Lengyelországban pedig – ahol péntekre várjuk a jelentést – 0,1 százalékponttal, 4,4 százalékra emelkedett.

Szerbiában csütörtökön jelenik meg az április inflációs adat, amelyben a konszenzus szerint a márciusi 14,1 százalék után 15 százalék feletti európai rekord szerepel majd. A jegybank még aznap reagálhat: a (szintén Európa-csúcstartó) 12,5 százalékos irányadó ráta emelésével. (25 bázispont a konszenzus, de nem rosszak az 50 bázispont esélyei sem…)

A lengyel jegybank, amely április 5-én folytatta a szigorítást, még az inflációs jelentés közzététele előtt, szerdán tartja kamatdöntő ülését. A régió legnagyobb gazdasága az emelkedő infláció mellett is töretlenül bővül, amire a  varsói héják minden bizonnyal megpróbálnak majd lecsapni. A konszenzus szerint ugyan egyelőre marad a 4,0 százalékos alapkamat, de – az elemzők között legalábbis – nem teljes az egyetértés: a Danske Bank szakemberei például 25 bázispontos szigorításra teszik tétjeiket.

Egyesült Államok: jön, ami nem volt 2008 óta?

A „legkeményebb” makroadat az USA-ból is pénteken fut be: a fogyasztói árak áprilisi alakulásáról. Márciusban hó/hó alapon 0,5 százalékos, éves összevetésben 2,7 százalékos emelkedést regisztráltak, a konszenzus 0,4, illetve 3,1 százalék. 3 százalék fölötti éves inflációt a világ legnagyobb gazdaságában utoljára 2008 végén láttunk. A vállalatok egyre „sikeresebben” tudják áthárítani a nyersanyagárak emelkedését, amit az is jelez, hogy az energia és élelmiszer nélküli maginfláció is emelkedik: az elemzők a márciusi 1,2 százalék után (év/év alapon) 1,2 százalékot valószínűsítenek.

Szintén 13-án teszi közzé a University of Michigan a fogyasztói bizalmi index májusi előzetes értékét. A mutatót a márciusi 69,8 pont után 70,0 pontra várja a piac.

Csütörtökön kiskereskedelmi forgalmi adatok futnak be. A(z inflációval igazított) volumen márciusban 0,4 százalékkal haladta meg az előző havit. Az elemzők 0,5 százalékos ütemű folytatást valószínűsítenek – április lehet zsinórban a 10. olyan hónap, amikor a forgalom (havi összevetésben) növekszik.

Szerdán külkereskedelmi mérlagadatokat várunk. A 45,8 milliárd dolláros februári deficitről beszámoló, vaskos negatív meglepetést keltő jelentés után márciusban tovább (47 milliárd dollárra) hízó mínusz a konszenzus.

Kína: külker, ipar, infláció

A héten Kínából a legfontosabb áprilisi adatokat várjuk: kedden a külkereskedelmi mérleg alakulásáról kapunk tájékoztatást (az aktívum a márciusi 0,14 milliárd dollárról 4,2 milliárd dollárra emelkedett az elemzők szerint); szerdán az ipari termelés és az infláció következik: az előbbi márciusban 14,8 százalékkal bővült év/év alapon, az utóbbi 5,4 százalékra emelkedett – a piac szerint az év negyedik hónapjában 14,1 százalékra, illetve 5,1 százalékra módosulnak az ütemek.

Gyorsjelentések: repülünk a gyógyszerrel?

A héten számol be első negyedéves eredményeiről az Egis és a Richter is. Az Egis esetében pontos időpontot is tudunk: kedd zárás után; a Richterről pedig annyit tudunk (de azt teljesen biztosan), hogy vagy a hétfői, vagy a keddi, vagy a szerdai zárás után teszi közzé gyorsjelentését. 2010 első negyedévét a Richter 11,5, az Egis 4,7 milliárd forintos adózott eredménnyel zárta, a legalsó sorban a prognózisok szerint 5, illetve 15 százalékkal kisebb tétel szerepelhet.

A nemzetközi kínálatból a következőket emelhetjük ki:
- kedd: Danske Bank, EasyJet, Mediaset, Suzuki, Walt Disney, Wienerberger;
- szerda: ArcelorMittal, Axel Springer, E.On, OMV, Teva, Toyota;
- csütörtök: Aegon, Allianz;
- péntek: Credit Agricole, Intesa Sanpaolo, ThyssenKrupp, UniCredit.