Kimutatták az együttalvás komoly hátulütőjét
Ha alvásgondjai vannak, és nem alszik egyedül, könnyen lehet, hogy az ágytársa okolható a problémáért – állítják a Michigani Egyetem kutatói.
#instant tudomány
Az egereknél bevált a módszer a gyerekkori trauma hatásainak semlegesítésére
Több kutatás is bebizonyította már, hogy az intenzív, folyamatos stressz bármely életkorban hozzájárulhat különféle betegségek kialakulásához, azonban az élet első éveiben, sőt már az anyaméhben lévő magzat számára is drámai következményekkel járhatnak az ilyen megpróbáltatások.
Mi történik egy focifanatikus agyában, amikor nyer vagy veszít a csapat?
Az akár szélsőséges indulatokat is mutató sportrajongók agyi funkcióinak tanulmányozása egyedülálló lehetőséget kínál annak elemzésére, hogy az intenzív odaadás, illetve ennek szélsőségesebb megnyilvánulása, a fanatizmus hogyan befolyásolja a neurális tevékenységeket – állítják chilei kutatók.
1990 előtt nem sok hazai figyelem jutott az "idegenbe szakadt" magyar Nobel-díjasoknak
Állami vezetők gratulációja, díszvacsorák és országos felhajtás helyett a rendszerváltás előtt sokszor csak mínuszos hírek fogadtak egy-egy „idegenbe szakadt” magyarnak ítélt Nobel-díjat.
Migrénje van? A hányáscsillapítók 2,5-szer, de más gyógyszerek ötször hatásosabbak lehetnek rá
Akit rendszeresen migrén kínoz, az jól tudja, hogy inkább kísérletezés (az orvos és a beteg részéről is), mintsem biztos tudás eredménye lehet a megfelelő gyógymód megtalálása. Ha egyáltalán sikerül. Ebben segítettek nagyon széles körű felméréssel amerikai orvosok, Chia-Chun Chiang és kollégái.
Mik derülhetnek ki valakiről, ha alaposan megvizsgálják a nyelve felszínét?
Nyelvünk felszíne, akárcsak az ujjlenyomatunk, egyedi jellemzőket hordoz – derítették ki skót kutatók, akik a mesterséges intelligenciát hívták segítségül a vizsgálataikhoz.
8 ötlet, amely kisebb-nagyobb léptékben már most működik a klímaváltozás ellen
Mi mentheti meg a Földet és az emberiséget az éghajlatváltozás pusztító következményeitől? Összeállításunkban olyan ígéretes technológiák közül válogattunk, amelyek globális méretekben észszerűen megvalósíthatók (megvalósítandók), illetve kisebb léptékben már ma is működnek.
Milyen is az a bizonyos magyar gondolkodásmód? Hol helyezhető el a világban?
Furcsa határterületen mozog Magyarország a világ értéktérképén. Nagyobb összefüggésben pedig azt mutatja az adatsor, hogy sok országban visszatér egy meghaladottnak vélt gondolkodásmód.
Jelentősen növeli a nőknél a tüdőrák valószínűségét a beltéri fatüzelés
Jelentősen növeli a nőknél a tüdőrák kialakulásának a valószínűségét a beltéri fatüzelés – erre jutott egy amerikai kutatócsoport. Vizsgálataik szerint a fával fűtött kályhák és kandallók nagyobb egészségügyi kockázatot jelentenek, mint korábban gondolták.
905 férfi kapott eddig Nobel-díjat – kitalálja, hány nő?
Még úgy is szokatlanul kiegyenlített volt az idei év, hogy hét új Nobel-díjas férfira csak négy nő jutott. Itt még a díjnak is neme van.
Találtak valamit az mRNS-oltásokban, aminek nem kellene ott lennie
Karikó Katalin Nobel-díjas felfedezésének környékén vélik megtalálni az mRNS-oltás egy eddig ismeretlen hibájának okát.
Ha diszkriminálják az anyát, változik a magzat agya
Nemcsak az egyén, hanem az anyában fejlődő magzat egészségére is káros hatással lehet a megkülönböztetés és az akkulturáció (egy új kultúrába való beilleszkedés, az új kultúrához hasonulás) – állapították meg amerikai kutatók.
Végzetes lehet, hogy a rákkezelések még mindig egy standard emberre, egy 70 kilós férfira vannak szabva
Számos nemi alapú különbség van a daganatos betegségekre való hajlamban és a különféle kezelések hatékonyságában, ma azonban még kevéssé figyelnek ezekre. Az oktatás, a kutatás, a gyakorlat már generációk óta egy 70 kilós „standard emberre”, egy férfira fókuszál, így bár a javasolt kezelések típusa, adagolása, időtartama az ő esetükben hatásos lehet, a populáció nagy része, például a nők számára nem feltétlenül a legjobb.
Balogh Csaba: Magyarország, a Nobel-díjak és a nullával osztás esete
Szüleik és tanáraik is magyarok voltak, joggal lehet az egész ország büszke a két friss Nobel-díjas tudósra. Ha róluk nem is, a magyar tudomány helyzetéről elmond-e valamit, hogy Karikó Katalin és Krausz Ferenc nem Magyarországon élnek, dolgoznak? Miben mérhetjük magunkat? Egyáltalán mekkorát merjünk álmodni? Vélemény. (A cikk eredetileg október elején jelent meg, a Nobel-díjak vasárnapi átadása miatt közöljük újra.)
Minden harmadik embert érint és mentális zavarokra utal, mi az? Így arat az álmatlanság a fejlett országokban
Szoros, de teljes mélységében máig feltáratlan kapcsolat van az inszomnia és a pszichés betegségek között. A civilizációs kórnak számító, az élet egyre több területén problémát okozó alvászavarokat inkább érdemes pszichoterápiával, mint okoseszközökkel kezelni.
150 év feljegyzéseit nézték át: a nők is vadásznak, és ez igencsak megkérdőjelez néhány dolgot
Számoljunk le azzal a mítosszal, hogy férfi őseink vadásztak, miközben a párjuk otthon őrizte a tűzhely melegét – javasolják amerikai kutatók, miután áttekintették a világ táplálékkereső társadalmainak jellemzőit. A vizsgált társadalmak 80 százalékánál ugyanis azt találták, hogy a nők vadásznak, sőt 30 százalékuk kifejezetten nagyvadra. Bizonyos esetekben pedig a nagymamák voltak a legjobb vadászok.
Váratlan összefüggés: ha nagy a forróság, 50%-kal megugrik a 11–14 éves lányok házasságba kényszerítése
Amerikai kutatók kimutatták, hogy a klímaváltozással együtt járó szélsőséges időjárási események gyakoribbá tehetik a kényszerházasságokat, amelyek még mindig elterjedtek a világ egyes részein, elsősorban a közepes vagy alacsony jövedelmű országokban.
Egyre többen tartanak otthon óriáscsigát – biológusok figyelmeztetnek, hogy veszélyes
Vannak, akik az arcukra, akár a szájukra helyezik a kedvenc csigájukat – svájci kutatók szerint rosszul teszik. Az újabban háziállatként is népszerűvé váló óriáscsigák 36-féle kórokozót hordoznak magukban, és ezeknek nagyjából harmada az embert is megfertőzi.
Brit kutatók szerint gyakorlatilag teljesen hatástalanok a légtisztítók a vírusok és baktériumok ellen
Megdőlni látszik az a nézet, hogy a levegőszűrő rendszerek, más néven a légtisztítók csökkenthetik a vírusfertőzés kockázatát.
Elképesztő fegyvertár van hozzá, mégis évekbe telhet a "gázai metró" felszámolása
Szivacsbombát, lépcsőjáró drónt, robbanó gélt, talán még gravitációmérést is bevethetnek az izraeliek, de embert próbáló feladat lesz megsemmisíteni, illetve használhatatlanná tenni a Hamász alagútjait.