A külügyminiszterek minapi tanácsülésén nyíltan senki sem kritizálta Magyarország fellépését a menekültválságban, sőt többen gratuláltak is neki – mondta a külgazdasági és külügyminiszter a Népszabadságnak.
Vitára nincs szükség menekültügyben, mert a kormány elvégezte a nemzeti konzultációt, és a magyarok véleményt nyilvánítottak – mondta Orbán Viktor. Utalt rá, hogy újabb nemzeti konzultáció is jöhet. Szerinte egyre kevesebb lesz a menekült, egyre több a gazdasági bevándorló, és több tízmillió ember készül Európába. A menekültek kapcsán járványveszélyt emlegetett, a tomboló fociultrákról meg azt hitte, hogy majd belátóbbak lesznek. Szeptember 15-tól, az új menekültügyi szabályok bevezetésével új világ jön – mondta, a magyar-román focimeccset pedig alig várja.
"A nyugati balliberalizmus aurája egyértelműen befolyásolja az unió felfogásrendjét" - mondta a volt miniszterelnök, aki a volt NDK területére képzelné egy eszményi Európai Unió központját. Azt is mondta, ha nem lenne EU, könnyebb lenne megállítani a migránsok áradatát.
A román külügyminisztérium bekérette hétfőn a bukaresti magyar nagykövetség képviselőjét egy interjú miatt, amelyet Zákonyi Botond bukaresti magyar nagykövet adott a Romania libera című bukaresti napilapnak.
A neoliberalizmus átka, hogy egy embercsoport teljesen elszegényedett, miközben egy másik csoport szépen meggazdagodott a kétes hiteleken - állítja Petr Vaclav cseh filmrendező, aki szerint a közeljövőben bárki olyan helyzetbe kerülhet, mint a legutóbbi filmjében, a Kiútban szereplő, képzettség hiányában munka nélkül maradó romák. A cseh filmest a Karlovy Vary filmfesztivál után kérdeztük a rasszizmus és a nacionalizmus erősödésének hátteréről.
A Krízisben című vígjáték-széria két főszereplője, az amerikai külügyminiszter (Tim Robbins) és egy Pakisztánban bújkáló amerikai diplomata (Jack Black) is azon szerencsétlenkedik, hogyan kerüljék el a harmadik világháborút. A kíméletlenül szatirikus sorozatól azonban nem a sztárok, hanem az egyik mellékszerepben feltűnő és a forgatókönyvet író Aasif Mandvi tudja a legtöbbet. A vele készült interjúban kifejti, szerinte a sorozat mindkét fél, az USA és Pakisztán polgárai elé is görbe tükröt tart.
Rendőrök elől menekült a stúdióba, Ferihegyről egyenesen a rádióba vitte az új lemezeket, de senki sem szólt bele, mit csinál. A nyolcvanas években még forradalminak számító Poptarisznya műsorvezető-szerkesztője, B. Tóth László a magnósklubok világából került a rádióhoz, és úgy érzi, ötleteire épült a mai magyar kereskedelmi rádiózás. Nála futott be a Bonanza és az Edda is. Ma már csak a neten hallhatjuk, de továbbra sem pihen: rockmúzeumot visz és állandó estje van Budapesten, de a mai rádiókról nincs jó véleménnyel.
A strasbourgi bíróság egyik legjobb magyar ismerője Karsai Dániel ügyvéd, akit saját eseteiről, illetve általában az Emberi Jogok Európai Bíróságának működéséről kérdeztünk. Interjú.
Hogyan alakult ki a közöny kultúrája? Miért erősek az antidemokratikus trendek? Honnan van ez a sok frusztráció és bénultság? Sik Domonkos szociológus fiatalok állampolgári kultúráját kutatja. Egy nagy nemzetközi felmérés magyarországi témavezetőjeként arról kérdeztük, miért az antidemokratikus szemlélet a mainstream Magyarországon, és hogy ezzel hol állunk a régió és Nyugat-Európa országai között.
Lackfi János a legtermékenyebb magyar költők-írók egyike, irodalmár szülők fia. Műfordító, tanár, színpadi show-man, énekes, fotós, nagycsaládos apa, nagyapa. Artner Szilvia Sisso apaságról, férfiszerepekről beszélgetett vele. A teljes interjú a HVG Extra Pszichológia legújabb számában olvasható.
Akkora siker lehetett volna belőle, mint a Magyar Népmesékből, mégsem valósult meg. Jankovics Marcell most könyvben adja ki félbemaradt rajzfilmsorozat-tervét, a Képes Biblia Történeteket. A Magyar Művészeti Akadémia alelnökeként is tevékenykedő művész elárulta, miért kellett távoznia az NKA éléről, és hogy milyen párhuzamok fedezhetők fel Lucifer mondatai és a Fidesz mostani megosztottsága között. Jankovics szerint a bevándorlás kérdését sürgősen tisztázni kell, mert elpusztulhat az európai kultúra, és a humoristáknak sem szabad a tüzet szítani. Interjú.
Utoljára 1968-ban fordult elő, hogy magyar elsőfilmes versenghetett a cannes-i Arany Pálmáért. Nemes Jeles László alkotása, a Saul fia azonban megtetszett a fesztivál szervezőinek, hiszen egyből a rangos versenyprogramba küldték. A rendező szerint filmje – mely egy koncentrációs táborban játszódik – egyetlen eddigi lágerfilmre sem fog hasonlítani. Nemesnek elég markáns véleménye van a mai filmgyártásról: szerinte a digitális átállással a nézőket veszik semmibe, és a mozi helyett ma már a televíziók diktálnak. Azt is fájlalja, hogy alig mer valaki rizikót vállalni, és minden a dögunalmas speciális effektekről szól. Interjú.
Egyesek máris Cseh Tamáshoz hasonlítják, miközben sallangmentes, mégis éleslátó dalszövegei miatt az országos ismertség küszöbén áll. Szabó Benedeket a dalaiban megénekelt pesti belvárosba hívtuk, és ő kifejtette nekünk, miért nincs már értelme a generációzásnak, a Pest–vidék-ellentétnek, és hogy miért nincs azzal baj, ha csak "felkelünk, dolgozunk, berúgunk, lefekszünk, és felkelünk megint". Pályakép és elmélkedés a "legszebb évekről".
Tizenöt évesen vette az első részvényét, 28 évesen céget alapított, most 34 évesen egy piacvezető cég tulajdonosa úgy, hogy a családi vállalkozást a sírból hozta vissza. Tud szuperracionális és ösztönös is lenni. A kapuhálót csaliként használja, mert mint mondja, ahol kapu van, ott labda is van, az meg pattog, ezért védőhálóra is szükség van, ő meg igazából azt akarja eladni.
A dél-koreai származású Suki Kim hat hónapot oktatott egy észak-koreai egyetemen, de tanári állása álca volt: könyvet írt az elitintézmény hétköznapjairól és diákjairól. A magyarul most megjelent kötetében Észak-Korea eddig ismeretlen, ám még félelmetesebb arcát ismerhetjük meg, egy olyan világot, ahol ismeretlen fogalom az internet vagy a bizalom. Mindenkit megfigyelnek, és minden tekintetnek, szónak következménye lehet. Az íróval beszélgettünk, aki szerint a nyugati média egyoldalú hírei mellett meg kell ismernünk az ott élők pszichológiáját is.
A színészt sötét múltjáról faggatták volna egy interjúban, de válasz helyett felállt és otthagyta a riportert.
A dán rendező hosszú idő után a Guardiannek adott hosszabb interjút. Kiderült, bár sokat segített neki, hogy eljárt az anonim alkoholistákhoz, a rendezéssel járó teher és szorongás miatt újra a pohárhoz nyúlt.
Tapolcán "cukinak" tartják, a választókerületben pedig kifejezetten népszerű, így elsősorban saját sikereként könyveli el a vasárnapi győzelmet - állította a hvg.hu-nak Rig Lajos. A parlamentben főleg egészségügyi kérdésekkel és turizmussal akar majd foglalkozni a jobbik politikusa. Villáminterjú a győztessel.
Az Illés frontembere nem akar megfelelni pártelvárásoknak, és viccnek tartja, hogy konzervatív értékrendjét Bayer Zsolt, "a Népszabadság és a 168 óra egykori üdvöskéje" kérdőjelezze meg. Orbán Viktort Szörényi zseniális államférfinak tartja, de úgy gondolja, rajta kívül nincs, aki hitelesen vinné az ügyeket. Lázár szerinte egy nagyszájú miniszter, aki frontális támadásait rendre elveszíti – mondta Szörényi Levente a Heti Válasznak a miniszter nevének említése nélkül.
Magyarországon is nagyobb lesz a terrorfenyegetettség azzal, ha részt veszünk az Iszlám Állam elleni hadműveletekben – mondta a hvg.hu-nak Loretta Napoleoni, nemzetközi hírű terrorizmus-szakértő, aki 1993 óta foglalkozik ezzel a területtel, de most először érzi veszélyben az életét. Napoleoni Az iszlamista főnix című könyve premierjére érkezett Budapestre.
