#interjú


Galit Atlas: Traumákról beszélve borzasztó vékony a határvonal a túl sok és a túl kevés között
 

Galit Atlas: Traumákról beszélve borzasztó vékony a határvonal a túl sok és a túl kevés között

Több szakmai kötet után Érzelmi örökség – Hogyan oldjuk fel a transzgenerációs traumákat? címmel a szélesebb nyilvánosság számára írt könyvet, amelyet több mint húsz országban adnak ki. Mint mondja, a trauma radioaktív: érzelmi és fizikai kisugárzása a következő nemzedékek életére is kihat. Az izraeli születésű, New Yorkban élő pszichológusnővel családi és társadalmi traumákról és a felépülés lehetőségeiről beszélgettünk.

HVG Extra Pszichológia HVG Extra Pszichológia

„Ez nem csak egy darab papír kiváltásáról szól
 

„Ez nem csak egy darab papír kiváltásáról szól"

Interjú Maár Évával, a naponta több mint 20 ezer ember ügyeit kezelő Prohuman HR-szolgáltató vállalat Outsourcing & Consulting üzletágának igazgatójával arról, mikor jöhet el az az idő, amikor már a bérszámfejtés is teljesen elektronikus lesz. Hol tartunk ezen az úton, és hogyan próbálja felgyorsítani ezt a folyamatot a Prohuman?

Prohuman Prohuman


Gerlóczy Márton: Jobb érzés lenne, ha az igazi nevemen írhatnék
 

Gerlóczy Márton: Jobb érzés lenne, ha az igazi nevemen írhatnék

Eddig két könyv jelent meg Fikció címmel Gerlóczy Márton négykötetesre tervezett regényciklusából, amelyben azt az életet dolgozza fel, amit a családja hazudott neki. Olyasmi történt Gerlóczyval, amit kitalálni sem könnyű: másodjára derült ki, hogy nem az a vérszerinti apja, akit annak hitt. Az írót családi titkokról és az ország jelenlegi állapotáról is kérdeztük.







Egy félbehagyott Mona Lisát kellett befejezni – Cseh Tamás és Csengey Dénes elkezdett munkáját folytatta Szűcs Krisztián és Beck Zoltán
 

Egy félbehagyott Mona Lisát kellett befejezni – Cseh Tamás és Csengey Dénes elkezdett munkáját folytatta Szűcs Krisztián és Beck Zoltán

Lehet-e 2023-ban érvényes állításokat tenni 35 éve félbehagyott dalokkal? Feszélyezte-e Csengey Dénest, hogy Bereményi Géza nyomdokaiba kell lépnie? A május végén megjelent Másnap című lemezzel kapcsolatban beszélgettünk Csengey Balázzsal, Beck Zolival és Szűcs Krisztiánnal Cseh Tamásról, Csengey Dénesről és a zene, a színház és az előadóművészet határmezsgyéiről.


„Az egész család Tiffany testéből élt” – Durica Katarina prostitúcióról, béranyaságról és a maffiáról
 

„Az egész család Tiffany testéből élt” – Durica Katarina prostitúcióról, béranyaságról és a maffiáról

A Dunaszerdahelyet a kilencvenes években a rémuralma alatt tartó magyar maffia, a Pápay-klán működéséről írt, A rendes lányok csendben sírnak című regényével robbant be Durica Katarina író, aki azóta írt regényt a nyugatra hurcolt és rabszolgaként tartott prostituáltakról, és a Magyarországot is elérő, illegális béranyabizniszről is. Interjú.


Stefano Bottoni: A NER több a lopásnál
 

Stefano Bottoni: A NER több a lopásnál

A történész szerint nem csak a magyar politikai elittel, hanem a társadalommal szemben is elfogyott az Európai Unió türelme és egyre elképzelhetetlenebbnek tartja, hogy belátható időn belül nyugati típusú demokrácia legyen hazánkban – derül ki a HVG-nek adott interjújából.

HVG HVG






„Tisztelem a románok nyitottságát felénk” – Pál Emőke Erdélyről és Magyarországról, zaklatásról és tanításról
 

„Tisztelem a románok nyitottságát felénk” – Pál Emőke Erdélyről és Magyarországról, zaklatásról és tanításról

A Magasságok és mélységek című filmben ő játszotta Erőss Zsolt hegymászó özvegyen maradt feleségét: a szerepért azóta is újabb és újabb díjakat kap, de nem tudja, vajon jelent-e ez majd előrelépést a pályáján. Pál Emőkével arról is beszélgettünk, romániai magyar színészként miért nem akar Magyarországra költözni, és miért nem akart elmenekülni a román nyelv elől. Interjú.


Elpusztítja vagy gyógyítja majd az emberiséget a mesterséges intelligencia? – Interjú
 

Elpusztítja vagy gyógyítja majd az emberiséget a mesterséges intelligencia? – Interjú

Hatalmas változásokat hoz az egészségügyben a mesterséges intelligencia az elkövetkező néhány éveben, de vannak területek, köztük például az orvosi képalkotás, ahol már ma is komoly hatása van a napi gyakorlatra. A közeljövőben realitássá válhat a teljes MI alapú diagnosztika és a mindinkább személyre szabott terápia. Ahhoz azonban, hogy az MI valóban hatékony eszköze legyen az emberiségnek, és használata ne pusztító káoszba torkolljon, mihamarabb megfelelő szabályozásra van szükség. Maurovich Horvat Pál egyetemi tanárral, az Orvosi Képalkotó Klinika igazgatójával készítettünk interjút.