Az amerikai elnök bejelentette: az Iránnal való produktív egyeztetések után öt nappal elhalasztja az ország erőműveinek lebombázását. A gazdasági hatások azonnaliak voltak. Újabb fordulatot az hozott, amikor Irán bejelentette: dehogy egyeztetett Trumppal.
Az amerikai elnök éjjel indított volna megsemmisítő csapásokat, ha addig nem szabadul fel a Hormuzi-szoros, de most arról posztolt, hogy „eredményes” tárgyalásokat folytatott az ügyben.
Ezt akkor lépik meg, ha az USA partra száll a Harg-szigeten.
Trump katonai csapásokat lengetett be az iráni erőművek ellen ha nem nyitják meg a szorost. Irán erre totális zárlattal és amerikai cégek elleni akciókkal válaszolna.
Az iráni Forradalmi Gárda közlése szerint „megvizsgálták az ellenség gyenge pontjait”, és ennek alapján „új stratégiák mentén, illetve modern rendszerek használatával új támadási hullámot készítenek elő” - jelentette szombaton az Iribnews iráni állami hírcsatorna.
A lángoló Közel-Kelet, valamint a lényegében lezárt Hormuzi-szoros a feje tetejére állította a világ fosszilisenergia-piacát, de a beszűkült ellátás és a kirobbanó árak egyértelmű nyertese Oroszország. Trump pedig Venezuela után nem tudott újabb gyors és látványos, népszerűségnövelő győzelmet aratni, helyette égbe küldte az amerikai üzemanyagárakat. Utóbbiba több elnök is belebukott már.
Modzstaba Khamenei szerint az iráni erők „szédületes ütést mértek az ellenségre”, bár az nem világos, hogy ezt a kijelentését mire alapozta.
Szaleh Mohammadit rendőrgyilkossággal vádolták, de egy emberi jogi szervezet szerint kínzással csikarták ki belőle a vallomását.
A sziget stratégiai fontosságú, mert ott dolgozzák fel az exportra szánt iráni nyersolaj 90 százalékát.
A gáz- és olajlétesítmények elleni támadásokkal újabb, veszélyes szakaszka ért az iráni háború, elhúzódó válságot vetítve előre a globális energiaellátásban. Donald Trump amerikai elnök már parta szállást fontolgat, de ezzel Irán kezére játszana, amelynek stratégiája a fokozatos eszkaláció és a konfliktus elnyújtása.
A USS Boxer kétéltű rohamhajót és az azon szállított tengerészgyalogosokat is bevetheti Trump az Irán elleni háborúban.
Robbanásokat lehetett hallani az iráni főváros térségében.
Szokatlan recepteket ajánl a Mindmegette, de aki akar, süthet kijevi csirkét külső támogatással. Az állam már el is adta a Szőlő utcai javítóintézet épületét. 30 millió forintért épült vizesblokk Matolcsy György egykori jegybankelnök irodájában. Keresztezik egymást az országjárások. Magyarország blokkol. A 21 kutatóközpont felmérése szerint már csak a falvakban vezet a Fidesz. Kezdje a napot a HVG hírpodcastjával!
Takaicsi Szanae japán miniszterelnököt látta vendégül az amerikai elnök a Fehér Házban.
Több ezer tengerészgyalogos közelít a Közel-Kelet felé, nagy az esély arra, hogy a Hormuzi-szoros szigetein fognak partra szállni, de szárazföldi akciót indíthatnak az iráni olajkivitel központja ellen is.
A védelmi miniszter úgy véli, az Egyesült Államok „döntő győzelmet fog aratni” Iránban.
Trump szerint az USA nem tudott arról, hogy Izrael a gázmezőt készül támadni, de ha Irán újra Katart veszi célba, az amerikai válaszcsapás nem lesz olyan visszafogott, mint amilyen az izraeli volt.
Az elmúlt napokban a kőolaj világpiaci ára közel 40 százalékkal emelkedett, a földgáz ára mintegy 50 százalékos ugrást mutatott. A magyar kormány március 9-én döntött az üzemanyagok központi szabályozásáról, miután az elmúlt időszakban kilőttek az árak a hazai kutaknál is. Azt talán mindenki előtt világos, hogy a drágulás oka az Iráni háború, és egyre többet lehet hallani egy tengerszorosról a Perzsa-öböl környékén, ez a Hormuzi-szoros. De mi történik ezen a tengerszakaszon pontosan, és hogyan gyűrűznek be hozzánk az ottani események, amik miatt már az éppen csak lecsökkent hazai infláció is újra veszélyt jelenthet a magyarok számára. A Közös költség, a HVG gazdasági podcastje ezúttal a Hormuzi-szoros magyar vonatkozásaival foglalkozik.
Az amerikai elnök már most kiszervezné a bombázás utáni takarítást, de egyelőre senki sem túl lelkes. A háború lezárásába Irán is beleszólást követel, de gondot okozhat az is, hogy a Közel-Kelet egyáltalán nem úgy változik, ahogy az USA szeretné.
Most először belülről omladozik a hatalom homlokzata Magyarországon, írja Paul Lendvai, egy másik osztrák elemző szerint viszont ha revolverezésről van szó, senki nem érhet Orbán Viktor nyomába. Nemzetközi újságíró-szervezetek a magyar sajtószabadság újabb mélypontjáról beszélnek. Az elemzések tükrében egyre kilátástalanabb Donald Trump iráni kalandja, aminek az árát nemcsak az amerikaiak, de az egész világ megfizeti.
