A népszerű író szerint Franciaország vezetői csődöt mondtak, és felelősségre kell vonni őket a kialakult helyzetért. Szerinte egyetlen megoldás maradt: a közvetlen, képviselők nélküli demokrácia.
Egy életre elfordítjuk az irodalomtól a kamaszokat, ha olyan szövegeket olvastatunk velük, amelyeknek sem a világát, sem a nyelvét nem értik - véli Grecsó Krisztián, s ez a véleménye egybevág sok magyartanáréval. A Nemzeti alaptanterv készítői ugyanakkor ezt nem vették figyelembe.
Egy napilapnak adott hazaárulós nyilatkozata olykor nagyobb hullámot ver, mint némelyik könyve – magyarázza Parti Nagy Lajos, miért hagy fel a rendszeres közéleti tárcaírással. Egyébként is, ma már a közélet szállítja a kész magyabszurdokat, amiket már nem is lehet tovább fokozni. Interjú.
A nyugati kultúra, bár kétezer éve kereszténynek vallja magát, a krisztusi tanításokkal sem nagyon tud mit kezdeni – vallja a most 15 év után új regénnyel jelentkező Bartis Attila, aki szerint így nem is képes az egymást kizáró, párhuzamos igazságok felismerésére és elfogadására. Sokszor egyetlen mondat elég, hogy feloldhatatlan erkölcsi dilemmába kerüljünk – ilyen volt Kádár "aki nincs ellenünk, az velünk van" tétele is. Mennyire lehet a nyelven tett erőszaknak nevezni a politikailag korrekt szövegeket? Hisz-e az író a névmágiában? Mennyire önéletrajzi kötet A vége? Interjú.
„Az akolmelegtől és a nyájszellemtől való ösztönös irtózásom tett magányossá” – írta a 2005. október 13-án elhunyt Eörsi István. Az elvtárs-, a polgár- és nemritkán barátpukkasztó, örök vigyori író-költő-publicista munkásságának sarkpontja volt a cenzúra. Ennek legkisebb jelére Don Quijote-i csatába indult a kommunizmus éveiben éppúgy, mint a rendszerváltás után.
Anróthy (Kovách) Krisztina 1948-ban, gyalog menekült Ausztriába, később Párizsban telepedett le. 48 regény szerzője volt, 84 éves korában érte a halál.
Patrick Ness, a hazánkban is ismert és sikeres angol író felháborodott azon, ahogy a brit és a magyar kormány a migráns ügyet kezeli, az utóbbi a Budapesten tartózkodó menekülteket táborokba kényszeríti. Azt is megelégelte, hogy dühét csak a Twitteren adja ki, és nem tesz semmit. Éppen ezért adománygyűjtő akcióba kezdett a migráns gyerekek javára. A gyerekírók máris a világ minden pontjáról csatlakoztak Ness felhívásához, és eddig több mint százmillió forintnak megfelelő összeget gyűjtöttek össze, azonban az összeg folyamatosan nő.
92 éves korában, augusztus 25-én elhunyt Fejes Endre Kossuth- és József Attila-díjas író, többek között a Jó estét nyár, jó estét szerelem és a Rozsdatemető szerzője.
Mexikóból egy kolumbiai nagyvárosba, Cartagenába szállítják át a tavaly elhunyt Gabriel García Márquez Nobel-díjas író hamvait, ahol egy régi kolostorban helyezik el azokat egy állandó kiállítás keretében.
Negyvenhét éves korában elhunyt Prágai Tamás József Attila-díjas író, költő, szerkesztő, irodalomtörténész. Az alkotót súlyos betegség után pénteken érte a halál – tudatta a Napkút Kiadó.
A kötelező olvasmányok mellé tíz kihagyhatatlan könyvet válogattunk a gazdag nyári gyerek- és ifjúsági kínálatból. A fiatal írógeneráció iskolai környezetben játszódó, tipikus kamaszkori problémákat feldolgozó regényei most sokkal szórakoztatóbbak, mint az amerikai tinivígjátékok. Mutatjuk Michael Ende első gyerekkönyvét is, és a legszórakoztatóbb, Balatonról szóló ifjúsági könyvet is.
Zavarba ejtő kötettel, „anyátlan regénnyel” jelentkezett Kiss Noémi. Nem csak egy férjgyilkosságról szól, hanem bemutatja a meddőség lelki terheit, a megalázó tanári létet, az alig változó női szerepeket. Miért a mindennapok megszokott, ám titkos tragédiája a családon belüli erőszaknak? Mi az oka, hogy triplán megalázott hivatás tanárnak lenni? Interjú.
Ez a világ arról szól, hogy mások bűneit próbálja ránk kényszeríteni, egyfolytában azt keressük, ki a hibás, nem azt, hogy mi a megoldás – véli a nemrég új regénnyel jelentkező Dragomán György, akinek előző, A fehér király című regényéből világsztárokkal készülhet film. Emlékezni kell vagy felejteni? Miért kell mindenkinek a saját pszichológusának lennie? Hogy lehet a hatalmat értelmesen gyakorolni? Interjú.
Nem mindennapi, hogy egy város minden évben hivatalosan írót választ magának. Graz ezúttal ráadásul egy magyar írót kért fel a tisztségre, Garaczi Lászlót. Szerinte bár a Kádár-rendszerben sokkal többet olvastak az emberek, de az nem volt természetes, hogy azért teszik ezt, mert be vannak zárva egy országba, ahol csak a könyvtár van nyitva. Politikáról, irodalomról és a drogokról beszélgettünk az íróval.