Bár még meg sem vásárolta a kormány a Budapest Airportot, már készül az állam a repülőtér-üzemeltetésre, méghozzá a hatályos szabályok átírásával. Egy módosító javaslattal például eltörölnék az üzemeltetésben részt vevő állami cégeknél a nemzetbiztonsági átvilágítást is.
A kormány által benyújtott törvényjavaslat szövegét és indoklását ismételte Répássy Róbert igazságügyi államtitkár a hvg.hu által megírt „lex Budaházy" parlamenti vitájában. A Momentum politikusának konkrét kérdésére már nem válaszolt, és nem tért ki arra sem, miért éppen most látták szükségét a régóta fennálló joghézag rendezésének, ráadásul éppen úgy, ahogy azt Budaházy előre „megjósolta”.
A státusztörvény vitájától volt a leghangosabb idén a Parlament, míg a svéd NATO-csatlakozásról szóló javaslatától csak azért nem, mert azt bohózatba illő módon őszre halasztották. Az ellenzék szócsatákkal néha meg tudta izzasztani Orbán Viktort – már amikor bent volt, és nem bojkottálta a teljes Fidesz–KDNP a parlamenti munkát. Hiába ülésezett 262 órát az Országgyűlés, törvényt egyre kevesebbet fogad el, mivel a kormány rendeleti úton is megtehet szinte bármit. Az ellenzéknek egyetlen törvényjavaslata sem ment át, cserébe 1500 kérdéssel bombázták a kormányt.
Külön egyenmondatot biggyesztenének az Alaptörvény-módosítások elé, egy másikat pedig minden más új törvény elé, jelezve, hogy az Országgyűlés alkotmányozó hatalom, és amúgy meg az Alaptörvény végrehajtása érdekében hoz minden jogszabályt.
Még lehet fokozni a cirkuszt a svéd és finn NATO-csatlakozás ügyében, élezni a konfliktust a „béketábor” és a „brüsszeliták” harcában, hergelni a „gyermekvédelmi” törvény szigorításával – ezek mind várhatóak az Országgyűlés most kezdődő tavaszi ülésszakán, de újabb törvényeket is elfogadnak az EU-s pénzek megszerzése érdekében.
Kocsis Máté a szélsőbaloldali erőszakkal szemben sürgetett szigorítást, a szélsőjobboldalról nem ejtett szót.
Kormánytagok veszíthetik el havi 1-1,5 milliós mellékállásukat a modellváltó egyetemeket fenntartó alapítványoknál az Erasmus-botrány hatására, de a helyükre kerülhetnek majd új bizalmi emberek, ráadásul egyre több helyen neveznek ki még náluk is jobban kereső alapítványi főigazgatót.
Több tucat, már az EU-s pénzszerző vállalásoknak megfelelő társadalmi egyeztetés zárult le törvénymódosításokról, kormányrendeletekről. Mindnél az lett az eredmény – részletek közlése nélkül –, hogy „érdemi észrevétel nem érkezett.” A társadalmi párbeszédet az Orbán-kormány jobban szereti a maga által kreált nemzeti konzultációkkal letudni, még ha azoknak sincs semmi értelmük.
Az Európai Bizottságnak az igazságszolgáltatás függetlenségét érintő aggályai nyomán hatásköri átalakítások, az Országos Bírói Tanács jogköreinek erősítése várható, erről tárgyalnak, ezek nyithatják meg az utat a “jövőre” érkező EU-s pénzek előtt – mondta Navracsics Tibor a hvg.hu-nak.
Kevesebb ülés, kevesebb szavazás és törvény: látványosan lefékezett a 2018–2022-es ciklusban a törvénygyár, különösen annak második felében. A kormány azonban nem lustult el: az utóbbi két évben nem is volt igazán szüksége Orbán Viktornak a bátor gombnyomogatóira, mivel a rendeleti kormányzással szinte bármit megtehet a sajátjai nélkül is, az ellenzék pedig eddig sem zavarta.
A polgári engedetlenségen kívül alig maradt eszköz az olyan jogszabályokkal szemben, mint amilyenek az elmúlt hetekben taroltak a családok körében. A kormány a háborúra és az energia-veszélyhelyzetre fogva egyik napról a másikra, törvény- és alapjogokat sértő módon döntött romba egzisztenciákat.
Futószalagon fogadtak el vitatott törvényeket, a Jobbik kisegítette a kormánypártokat, Orbán Viktor szócsatákat vívott Jakab Péterrel, és sok milliós pénzbírságot kaptak ellenzéki politikusok – erről szólt az Országgyűlés idei tavaszi ülésszakának majd’ 300 órája.
Minden bizonnyal idén is rengeteg új jogszabállyal kell megismerkednünk, más kérdés, hogy hol teszik majd közzé azokat. Litkai Gergely segítségével felkészülhetünk, milyen új törvények várhatóak 2021-ben.
Összehasonlítható-e egy pedofil képeket gyűjtögető cselekménye egy közlekedési szabálysértőével? Pénzbüntetésnél lehet-e azt mondani, hogy X összeget ér egy elkövetés? És miért annyit? Hogy lehet a málna ilyen drága, ha a répa csak ennyi? Sokan piaci szemlélettel ítélkeznek az ítéletekről, de a büntetőjog összetettebb dolog. Ezt világítja meg ebben az írásban Fleck Zoltán jogszociológus, az ELTE tanára.
Bár az Emmi kitartóan bizonygatja, hogy a veszélyesnek tartott rendelet ellenére a független színházak állami támogatása nincs veszélyben, a kormány eddigi működése alapján nem árt fenntartással kezelni ezt a nyilatkozatot. Sokszor és sokféleképpen sunnyogott már a kormány, a legjobb, mikor sajátjai előtt is titkol egy elképzelést.
A 22 éves helyettes államtitkár-jelölt kedvéért törvényt módosít a Fidesz-kétharmad, azonban ennél sokkal fajsúlyosabb kérdésekben is estek már láncfűrésszel a jogrendszernek.
A jogalkotási törvény november végi módosítását küldte vissza megfontolásra az államfő, de nem annak a bírók függetlenségével kapcsolatos része miatt.
Sorra hozzák a „gyevibíró-törvényeket”, amelyekben egyes beruházóknak megengednek olyasmit, amit a közönséges halandóknak nem.
Könnyebbik végéről közelítette meg a témát a jogalkotó, ami csak ideig-óráig jelent megoldást. Nem volna célravezetőbb, ha az újfajta kihívásokra nem csak a jelenlegi szabályozás kiterjesztésével, hanem az innovációra innovatív jogi megoldásokkal reagálna a szabályozó? – teszi fel a kérdést egy szakmai blog.
