Globális migrációs krízist okozhat az emelkedő tengerszint, már a legoptimistább forgatókönyv is katasztrófához vezethet
Figyelmeztetnek a kutatók: katasztrofális következményei lehetnek, ha továbbra is ilyen ütemben melegszik a bolygó.
Figyelmeztetnek a kutatók: katasztrofális következményei lehetnek, ha továbbra is ilyen ütemben melegszik a bolygó.
Világszerte több mint 2,5 millió négyzetkilométerrel csökkent a tengeri jégtakaró február közepére a 2010 előtti átlaghoz képest – közölte a NASA és az amerikai Nemzeti Hó- és Jégadatközpont (NSIDC).
A Föld legdélebbi kontinensén, az Antarktikán olyan ütemben olvad a jég, hogy a századfordulóra akár fél méterrel is megnövelheti a tengerszintet világszerte.
Amerikai kutatók szimulációi szerint az antarktiszi jég folyamatos olvadása olyan körforgáshoz vezethet, amit nem lehet majd megállítani.
A NASA és az Európai Űrügynökség műholdjai segítségével összeállított adatsor azt mutatja, hogy folyamatos az olvadás Grönlandon.
A sarkkutatók szerint ha nem történik változás, akár 50 méterrel is megemelkedhet a tengerek vízszintje.
Amerikai kutatók a tibeti fennsíkon lévő Guliya-gleccserből vett mintákat elemezve találták meg azokat a DNS-maradványokat, amelyek ismeretlen vírusokhoz tartoznak.
Amerikai kutatók szerint a jégolvadás mértéke sem olyan gyors, mint a jégtakaró globális hűtőhatásának csökkenése.
Felgyorsult az alaszkai jég olvadása, és a folyamat hamarabb válhat visszafordíthatatlanná, mint azt korábban gondolták – erre jutott egy frissen publikált tanulmány.
A Grönlandon tenyésző algák tavaszi virágzása nem tesz jót a bolygónak, hozzájárul a globális felmelegedéshez. Azonban vannak természetes „ellenségei” is ennek a növénynek, méghozzá olyan óriásvírusok, amelyek szabályozni tudják az algák veszélyes virágzását.
Évtizedek óta növekszik a Batagajka-kráter, és van, ahol már 990 méter az átmérője. A jelenség látványra ijesztő, a kutatók inkább a környezeti hatásai miatt aggódnak. A klímaváltozás csak ront a helyzeten.
Két évvel ezelőtt bekövetkezett eseményt rekonstruáltak nemrég brit kutatók. A kutatás megmutatja, milyen súlyos volt a helyzet az Antarktisznál.
Az antarktiszi tengerjég rekordtempójú olvadása miatt tavaly sok ezer császárpingvin-fióka pusztult el, ami a kontinens császárpingvin-kolóniáinak ötödét érintette – erre a szomorú megállapításra jutott a brit antarktiszi kutatóprogram (BAS) tanulmánya.
Amerikai kutatók egyszerű, de nagyszerű módszert találtak ki arra, hogy megnézzék, miként hatnak az áramlatok az olvadó sarki jégre.
Sorra dőltek meg tavaly a rekordok minden jelentősebb globális éghajlati tényező tekintetében a Meteorológiai Világszervezet (WMO) kedden Genfben nyilvánosságra hozott jelentése szerint. A legaggasztóbb fejlemény az óceánok felmelegedése és a tengeri jégtakaró zsugorodása.
1985 óta már 1043 gigatonnányi jeget veszíthetett Grönland, de van egy apró jó hír is a tengerszint emelkedése szempontjából.
Az elmúlt 20 évben Grönland egyes részein ötszörösére gyorsult a gleccserek olvadása – ezt igazolta a Koppenhágai Egyetem kutatóinak új tanulmánya.
Európában talán inkább csak turisztikai veszteség, de világméretekben vészes klímakockázat, hogy visszafordíthatatlan folyamattá vált a gleccserek olvadása.
A császárpingvineknek áprilistól januárig lenne szükségük arra, hogy stabil legyen a tengeri jég az Antarktisznál, különben veszélybe kerül a szaporodásuk.
Norvég kutatók szerint a jegesmedvék életére már nemcsak az egyre fokozódó sarkköri jégolvadás, hanem a jégrétegek mélyén található úgynevezett örök vegyi anyagok is komoly hatást gyakorolhatnak.