szerző:
HVG
Tetszett a cikk?

Figyelmeztetnek a kutatók: katasztrofális következményei lehetnek, ha továbbra is ilyen ütemben melegszik a bolygó.

Több méteres tengerszint-emelkedéshez, valamint a partoktól történő, „katasztrofális” tömeges elvándorláshoz vezethet a világ jégtakaróinak olvadása – mutat rá egy friss, a Communications Earth and Environment tudományos folyóiratban közzétett tanulmány, amit a CNN ismertetett. Mint kiderült: ezek a problémák akkor is fennállnak, ha valami csoda folytán sikerül mégis 1,5 Celsius-fokon belül tartani a globális felmelegedés mértékét (az iparosodás előtti szinthez mérten).

Egy nemzetközi, brit és amerikai tagokból álló kutatócsoport azt vizsgálta, hogy mi lenne a felmelegedés „biztonságos határa” az antarktiszi és a grönlandi jégtakarók megmaradása szempontjából. Ehhez olyan tanulmányokat tekintettek át, melyek műholdképekből, éghajlati modellekből, valamint múltbéli adatokból gyűjtöttek információkat.

Az eredmény: elég nagy a baj.

Egyrészt, a melegedés mértékének 1,5 Celsius-fokon belül tartása már egyre inkább elérhetetlen, jelenleg a legpesszimistább számítások szerint akár a 2,9 Celsius-fokos melegedést is elérheti a Föld 2100-ra. Azonban már a 1,5 fok sem lenne elég a jégtakarók megmentéséhez – állapították meg a kutatók a friss tanulmányban. Már a 1,2 Celsius-fok is több méteres emelkedést okozna.

Pingvinürülék segíthet lassítani az Antarktisz jégolvadását

Finn kutatók vizsgálata arra jutott, hogy a pingvinek ürüléke olyan nagy mennyiségben juttat ammóniát a levegőbe, ami már a felhőképződést is befolyásolja.

Ha a jelenlegi tendenciák folytatódnak, „olyan mértékű, tömeges szárazföldi migrációnak lehetünk tanúi, amilyet a modern civilizáció kezdete óta nem láttunk” – magyarázza Jonathan Bamber glaciológus, a publikáció társszerzője.

A tengervíz-emelkedés oka a már említett grönlandi és antarktiszi jégtakarók olvadása, melynek üteme az 1990-es évek óta már a négyszeresére emelkedett. Jelenleg ezek számítanak a tengervíz-emelkedés elsődleges forrásainak.

A kutatócsoport úgy találta, 15 000 éve, az utolsó jégkorszak végén tízszer nagyobb volt a tengerszint-emelkedés üteme, mint manapság. Amikor pedig a levegő széndioxid-tartalma utoljára olyan magas volt, mint napjainkban, a tengerszint 10–20 méterrel volt a mostani felett. (Ez körülbelül 3 millió évvel ezelőtt volt.)

Adódhat azonban a kérdés: mi lenne az a biztonságos szint, ami még nem járna a tengerszint több méteres emelkedésével? A friss tanulmány szerint erre a válasz az 1 Celsius-fok alatti melegedés, de ezt még további kutatásokkal kell pontosítani.

A klímaváltozás buszán ülünk, féktávolságon belül van a fal, mindenki előtt van gáz- és fékpedál – ön épp melyiket nyomja?

A címben kissé átdolgozva idézett metaforát Zlinszky János biológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem tanára hozta egy minapi beszélgetésen, amin Gelencsér András kémikussal és Ürge-Vorsatz Diána fizikussal beszélte át a klímaválság helyzetét. Szó esett a polikrízisről, a fogyasztás szent tehenéről, a zöld diktátorokról és a nemnövekedésről.

A 2,9 Celsius-fokos melegedéssel a grönlandi és az antarktiszi jégtakaró teljesen összeomlana, melynek eredményeként akár 12 méterrel is emelkedhet a tengervíz szintje. A Gizmodo megjegyzi: jelenleg egymilliárd ember él a tengerszint felett 9,7 méterrel.

„Az embereknek tudniuk kell, hogy a tengerszint-emekedés valószínűleg olyannyira fel fog gyorsulni, hogy ahhoz már nehéz lesz alkalmazkodni – az évi egy centiméteres emelkedés sem kizárt, hogy még a gyermekeink életében bekövetkezik” – fejti ki Chris Stokes klímatudós, a tanulmány vezető szerzője.

A kutatók azonnali, és sürgős éghajlatvédelmi intézkedéseket sürgetnek, hogy lassuljon a tengerszint emelkedése.

Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.

HVG

HVG-előfizetés digitálisan is!

Rendelje meg a HVG hetilapot papíron vagy digitálisan, és olvasson minket bárhol, bármikor!