Amerikai kutatók egyszerű, de nagyszerű módszert találtak ki arra, hogy megnézzék, miként hatnak az áramlatok az olvadó sarki jégre.
Kieszeltek valamit az amerikai Maine-i Egyetem tudósai, hogy jobban értsék, miként hat az éghajlatváltozás a grönlandi jégtakaróra. A szakemberek GPS-jeladóval látták és látják el a jéghegyeket, hogy megfigyeljék a mozgásukat. A módszerről és az első eredményekről a Journal of Geophysical Research: Oceans című tudományos lapban jelent meg egy publikáció.
A megoldással a tudósok pontosabb képet kaphatnak arról, miként kavarognak az óceáni áramlatok a jéghegy körül. Ahogy az Interesting Engineering fogalmaz: így mintha magukat a jéghegyek szolgálnának válasszal arra, hogy miként lehet ellensúlyozni a klímaváltozás jégre gyakorolt hatásait.
2014 és 2019 között a szakemberek 13 jéghegy mozgását figyelték meg a GPS segítségével, miközben azok a grönlandi Ilulissat-jégfjordon keresztül haladtak át. A kutatók azt találták, hogy a többi fjordból származó édesvíz áramlása nagyban befolyásolja a víz mozgását a fő fjordban. Ez fontos információ az óceáni áramlatok működésével, vagy a tengerszint emelkedésével kapcsolatban.
A kutatók szerint a grönlandi Ilulissat-jégfjord ugyan egy nagyon nehéz hely a jéghegyek tanulmányozására, ám a GPS-nek köszönhetően a szél és az áramlatok együttes hatása figyelhető meg. Carlos Moffat, a Delaware Egyetem munkatársa egyenesen zseniálisnak nevezte az ötletet, hogy így figyeljék meg a jéghegyeket.
A szakember szerint a fjordban lévő jéghegy olyan, mint egy pohár vízben lévő jégkocka, ám a jéghegy mégis mozog, mert külső erők hatnak rá. Olyan, amelyek működését jelentősen befolyásolja a klímaváltozás, így a jéghegyek mozgásának változása is monitorozza ezt a változást.
A kutatók hangsúlyozzák, a megoldást nemcsak a grönlandi jéggel kapcsolatban lehet hasznosítani, a módszer felhasználható az Antarktisznál is. Emellett fontos információt ad arról, hogy az objektumok miként viselkednek a vízbe.
Ha máskor is tudni szeretne hasonló dolgokról, lájkolja a HVG Tech rovatának tudományos felfedezésekről is hírt adó Facebook-oldalát.
Fél évig 5-6 ember volt kíváncsi a kertészeti tanácsaira, ma már közel kétszázezres követő tábora van Szomoru Miklós „Egy kertész kertje Pilisszentkereszten” blogjának. A kertészmérnök szerint, aki brit mintára magánkert-látogatásokat is szervez, nem kell heti 8 óránál többet dolgozni azért, hogy bárkinek virágzó oázássá váljon a kertje. Erre a legjobb példa virágpompában úszó birodalma.
Lehetséges forgatókönyvek.
Súlyos betegség Romániában azonosított juhhimlő, amely gazdasági károkat is okozhat.
Diego ügyvezetőjével beszélgettünk.
Furcsa részeletek derültek ki a HUN-REN Irányító Testületének üléséről. Miért szavaz valaki igennel az átalakításra, ha aztán lemond?
