Már Magyar Péter is számonkérte a miniszterelnökön, hogy Győr-Moson-Sopron megyében illegális migránsokat befogadó tábor épül. A rendőrség által őrzött, kerítéssel elkerített területen tegnapig még kárpátaljai családok éltek.
Stábunk Esztergomban forgatott, ahol a Kocsról kitelepített kárpátaljai menekültekkel David Pressman amerikai nagykövet is találkozott.
Mindenről a fejünk fölött döntöttek, arról is, hogy ideköltöztetik őket, és arról is, ami a mostani állapotokhoz vezetett – mondta Kocs polgármestere a hvg.hu kamerájának. A Komárom-Esztergom megyei településen kétszáz Ukrajnából érkezett menekült került utcára két napja. Megkérdeztük a helyieket arról, hogy milyennek találták az együttélést az ottani panzióban élő menekültekkel, és nyilatkozott stábunknak a közeli Ács volt polgármestere, aki szerint nem romákkal ez nem történhetett volna meg. Bábel Vilmos és Bokros Dorottya videóriportja.
A külügyminiszter reméli, hogy előrehaladást tudnak elérni.
Bár tíz évvel a Majdan jelképezte forradalom és az orosz agresszió első hulláma után Ukrajna még nem érett az EU-tagságra, de elindult az euroatlanti integráció irányába, míg Oroszország egyre mélyebbre süllyed az önkényuralom mocsarába.
A miniszterelnök „stratégiai partneri viszony kialakítását" javasolja.
A miniszterelnök szerint Kijev még azt sem határozta meg, hogy mit akar elérni a háborúban.
Sztellasz Aszlanov, az Ungvári Nemzeti Egyetem politológiaprofesszora a Kárpátalja megyei magyarság hangulatáról és arról beszélt a New Voice of Ukraine-nek, hogy Oroszország hírhedten szereti kijátszani a „magyar kártyát”.
A köztársasági elnök Volodimir Zelenszkij meghívására Ukrajnába utazott. Elsőnek egy beregszászi templom miséjén szólalt fel, ahol megáldották és megszentelték azt a kenyeret, amit augusztus 20-án sütött.
Sok háborúra jellemző, hogy míg a harcok kezdetén sokan önként jelentkeznek katonának, ahogy múlnak a hónapok, úgy csökken a kezdeti lelkesedés. Különösen igaz ez az Ukrajna elleni orosz invázióra, a második világháború vége óta legvéresebb európai fegyveres összecsapásra. Így mindkét oldalon egyre több a hatalmi szóval bevonultatott katona.
Négy éve képviselte már nagykövetként Magyarországot Kijevben Íjgyártó István, amikor 2022. február 24-én az orosz hadsereg átfogó támadást indított Ukrajna ellen. Tusványoson mesélt a hvg.hu-nak arról, miért maradt a nagykövetség az utolsó pillanatig az ukrán fővárosban, miként segítettek más országok állampolgárainak biztonságba jutni, működtek-e a magyar képviseleten is az iratmegsemmisítők azokban a napokban? Azt vallja, "Ukrajnáról elsősorban az ukránoknak van joguk döntéseket hozni", de nem tartja hibának, amikor Orbán Viktor amerikai-orosz béketárgyalásokat szorgalmaz.
Egy friss közvélemény-kutatásból kiderült az is, hogy az Ukrajnában élő magyarok jelentős része teljes mértékben bízik Volodimir Zelenszkijben.
Az sem teljesen világos, hogy pontosan mi történt, írja a német lap, mely hozzáteszi, van aki szerint a legfelsőbb kormányzati szinten nagy a felháborodás, mert egy Semjén Zsolt által indított magánakcióról van szó, de idéz egy magas rangú illetékest is, aki kizártnak tartja, hogy egy ilyen megállapodás létrejöhet Orbán Viktor tudta és hozzájárulása nélkül.
Az ukrán nemzet és a magyar kisebbség a drámai helyzetben összezár, de a szeptemberben élesedő nyelvtörvény tényleg felborzolja a kárpátaljaiak kedélyét. Orbán Viktor pedig remekül használja ki a helyzetet a saját befolyása erősítésére – cserébe az ukránok 41 százaléka attól tart, hogy beavatkozik Ukrajna belügyeibe.
Dmitro Lubinec szerint a magyar kollégája nem válaszolt neki, pedig többször is írt neki.
Nyolcmillióan menekültek el Ukrajnából egy év alatt, és a hivatalos adtok szerint több mint 2 millió ember Magyarországon keresztül hagyta el a háború sújtotta országot. Bár az világosan látszik, hogy a menekültek többségének nem hazánk a végcél, és már jó ideje nem látni a pályaudvarokon Ukrajnából érkező tömegeket, vannak akik már egy éve itt élnek. Ebben a cikkben azt nézzük meg, kik és miért maradnak Magyarországon.
Sorozatos támadások érik a kárpátaljai magyarságot, és a helyzetet csak nehezíti, hogy az ukrán közvélemény ellenségként tekint a minősítésért meg is dolgozó magyar kormányra.
Az eddigi 22 400 forint helyett szeptembertől bruttó 100 ezer forint jár az érintetteknek.
Gulyás Gergely szerint Magyarország Ukrajna barátja szeretne lenni, "de ma ezt szándékos félreértések, és a magyar közösség jogait sértő lépések nehezítik".
Láda méretű külső akkumulátorok, sízoknik és profi ruházat, amiben elviselhetőbb átvészelni a frontvonalban töltött hidegebb napokat – így segített egy civilekből álló társaság a kárpátaljai zászlóaljban harcoló katonákon, akiknek soraiban magyarok is akadnak bőven. A magyar nemzetiségű katonák részt vettek többek között a Harkiv környéki települések visszafoglalásában is, amiről tavaly október közepén egy lyukas 56-os magyar zászló kíséretében számoltak be a harctérről.
