Háború Ukrajnában
Több mint három éve tart már az orosz-ukrán háború. A frontvonalak mára lényegében befagytak, a konfliktus mégis eszkalálódni látszik, ahogy a háborús felek igyekszenek minél több szövetségest és fegyvert szerezni, illetve több országot bevonni a konfliktusba. De vajon mi lesz döntő: a fegyverszállítmányok, a szankciók, vagy esetleg a béketárgyalások? Meddig tartanak ki az ukránok és meddig tűri az orosz társadalom a veszteségeket? Cikksorozatunkban ezekre a kérdésekre is igyekszünk válaszolni.
Nagyon nehéz segíteni egy olyan országnak, amelynek nincsenek egyértelmű hadicéljai
– jelentette ki pénteken Orbán Viktor az rtl.hu beszámolója szerint a Magyar Állandó Értekezlet (MÁÉRT) pénteki ülésén a Várkert bazárban Ukrajnával kapcsolatban. A miniszterelnök szerint ugyanis Kijev nem definiálta egyértelműen, hogy pontosan miért is küzd. Azt mondta, hogy a legutóbbi EU-s ülésen azt kérte, dolgozzanak ki egy B-tervet, hiszen az jobb lenne, mint „a mostani reménytelen helyzet” folytatása, amely miatt sokezren halnak meg. Az orosz-ukrán háborút egy „kereszténységen belüli belháborúnak” nevezte.
Orbán kiemelte: Magyarország minden segítséget megad a kárpátaljai magyarságnak, Ukrajna ugyanis folyamatosan vegzálja a kárpátaljaiakat.
Nem túlzó, ha azt mondom, hogy a Szovjetunióban jobb helyzetben voltak az ottani magyarok, mint Ukrajna államisága idején
– jelentette ki. De üzent a vajdasági magyaroknak is: „ha szükség van ránk, akkor szóljatok, és megyünk”. Viszont kiemelte, hogy jó a kapcsolat a magyar és a szerb vezetés között, így erre szerinte nem lesz szükség.
Beszélt a szlovák választásról is, azzal kapcsolatban azt mondta, „amíg van etnikai alap, addig van értelme az arra épülő politizálásnak is”. Azonban szerinte most egyértelműen a kárpátaljai magyarság van a legrosszabb helyzetben, hiszen Magyarország jelenleg nem tud semmit kínálni Ukrajnának, hiszen az ottani politikai vezetés olyan utat követ, amelyet Budapest nem tud támogatni.
Mi lesz a szlovákiai magyar politizálással? Vége van, vagy csak tetszhalott?
Nincs többé létjogosultsága az etnikai politizálásnak Szlovákiában, vagy csak ezzel mentegetik felelősségüket a határon túli magyar politikusok? - merül fel a kérdés a magyar pártok által elbukott felvidéki választások után.
Az EU-ról azt mondta, nem számít jelenleg jelentős tényezőnek, hiszen várhatóan Kína és az USA fogják az új politikai kereteket kialakítani. Ez krízist okoz Európában, mert eddig azt hittük, hogy „mi vagyunk a legszebbek, legokosabbak és a leggazdagabbak, de ebből mára csak legfeljebb az első az igaz”. Európában mára szerinte két iskola létezik: az egyik szerint vissza kell térni a korábbi megbecsültséghez, míg egy másik szerint be kell zárkózni és meg kell őrizni az eddigi viszonyokat.
Magyarország történelmi helyzete viszont azt indokolja, hogy az egész világgal kereskedjünk. Orbán beszélt arról is, hogy a világ tíz leggazdagabb országa közül hat nyugati volt, 2030-ra azonban szerinte változni fog a helyzet. Nagy-Britannia és Franciaország szerinte kikerül a képből, és csupán egy európai, Németország fog maradni, az is csak a tizedik helyen.
Orbán állítja, hogy Magyarország szuverenitását fenyegeti az EU föderális törekvése. Ebben anno Nagy-Britannia segítette Budapestet, viszont mivel kiléptek az EU-ból, a Brexit nem segítette Magyarországot.
A miniszterelnök kiemelte: Magyarország számára tabu, hogy eltöröljék az EU-s egyhangú döntéshozatali mechanizmusát, vagyis a vétózás lehetőségét.
