Kiterjedt tevékenységet végzett az 1956 után újjászervezett állambiztonsági hálózat. Hiába lenne meg a politikai szándék a Tisza-kormány részéről az ügynökakták megnyitására, a rendszerváltáskori, majd az azt követő tetemes iratmegsemmisítések miatt aligha valósulhat meg a tisztánlátás.
Azt az embert búcsúztatjuk, aki sokkal többet tudott Magyarországról, korunkról és kortársainkról, mint ami könnyen – vagy egyáltalán épségben – elviselhető.
Az óbudai temető 16-os parcellájánál lesz a végső búcsú.
„A magam felfogása szerint a demokratikus ellenzéknek az lehetett volna a feladata, hogy csillapítólag hasson az egymás iránt engesztelhetetlen gyűlölettel viseltető csoportokra” – ez volt a múlt héten, 78 éves korában elhunyt író-történész krédója.
Kenedi volt a kezdeményezője az 1985-ben megszervezett monori találkozónak is, ami az első nagy találkozója volt a magyarországi demokratikus ellenzék fontosabb szereplőinek.
A magyar köztévé nem közvetítette azt a hétfő esti prágai gálaműsort, amelyen a Post Bellum civil szerveződés a letűnt kommunista rezsim aktív ellenállóinak életműdíjat adott át. A magyar díjazott Kenedi János történész volt. A cseh tévé kellő időben felvette a kapcsolatot budapesti partnereivel is, akiktől azt a választ kapta, hogy ez a műsor nem fér bele a magyar köztévé adásidejébe, még felvételről sem - írja a nol.hu.
Mégsem vihetik haza az egykori megfigyeltek a róluk szóló, a pártállami rendszerben született ügynöki jelentések eredeti példányát, miután a kormány visszavonta erre vonatkozó határozatát. Az igazságügyi tárca szerint ez nem az eredeti tervek tökéletlenségének az elismerése, egyszerűen csak belátták: részletesebb szakmai vitára van szükség. Az ügynöklistákat tartalmazó mágnesszalagok adatainak feldolgozása is megrekedt, a minisztérium szerint a közeljövőben nem is tervezik, hogy előveszik a kérdést.
Az 1979-ben elhunyt Bibó István életműve jelentette azt a demokratikus minimumot, amely közös nevezőre hozta az 1930-as évek óta egymással szemben álló értelmiségi csoportokat, a népi-nemzetieket és az urbánusokat. A lelkesedés némi hullámzással ugyan, de az 1989-es rendszerváltozásig kitartott, hogy az állampárt fenyegető rémének letűnése után a felek ismét egymásnak essenek.
Bibó István zsidókat mentett a második világháború idején, 1956-ban utolsóként hagyta el a Parlamentet, élete vége felé az ellenzéki mozgalmak egyik jelképe lett. Bibó élete röviden, hét pontban.
A levéltárak "széthordása" nem megakadályozná, hanem elősegítené a történeti forrásokkal való visszaélés, manipulálás lehetőségét - többek között ez áll a Kenedi János történész által vezetett tanácsadó testület Orbán Viktor miniszterelnöknek szerdán írt jelentésében.
Kenedi János szerint a kormányszervek megalakulása óta nem hagyták dolgozni az általa vezetett múltfeltáró bizottságot. A történészt a testület megszüntetése nem érte váratlanul, a döntést a tudományos kutatás korlátozásaként értékeli, azt pedig, hogy az egykori megfigyeltek hazavihetnék a róluk szóló ügynöki jelentéseket, abszurdnak tartja.
Kenedi János történész szerint van esély arra, hogy aprólékos, történészi munkával megállapítsák, hány hálózati személy tevékenykedett 1944 és 1990 között Magyarországon.
Egy nemzet önbecsüléséhez kell az önismeret - kezdte mai sajtótájékoztatóját Bajnai Gordon. A Nemzetbiztonsági Hivatal mágnesszalagjainak feldolgozását felügyelő civil bizottságot ismertető miniszterelnök azt mondta: a titkosszolgálatot érintő "fehér folt makacsnak bizonyult", de most minden korábbinál szélesebbre tárják az ajtót a történészek és kutatók előtt.
A kormány háromtagú civil bizottságot állít fel, amely felügyeli és ellenőrzi az NBH-nál őrzött mágnesszalagokon található adatok hiánytalan feldolgozását, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását.
Feltételekhez kötötte Kenedi János, hogy elvállalja a mágnesszalagokon talált adatok tartalmi elemzésében közreműködő civil bizottság vezetését – tudta meg a történésztől a Népszava.
Kenedi Jánost, a Gyurcsány Ferenc korábbi miniszterelnök által kinevezett történészbizottság elnökét hivatalosan nem tájékoztatták arról, hogy a titkosszolgálatok 1944-1990 közötti anyagát tartalmazó mágnesszalagokról szóló jelentést az azzal foglalkozó informatikai bizottság átadta Bajnai Gordon miniszterelnöknek. Erről maga a szakértői bizottság elnöke beszélt az MTI kérdésére pénteken.
A hadtörténelmi levéltár a bíróság ítéletének megfelelően betekintést engedett Kenedi Jánosnak az általa kért (pártállami állambiztonsági) iratba - erősítette meg korábbi közlését a Honvédelmi Minisztérium.
A Honvédelmi Minisztérium (HM) szerint Kenedi János egy bírósági döntésnek megfelelően négy éve betekintett a náluk őrzött pártállami titkosszolgálati iratba, a kutató viszont állítja, hogy a tárca nem mond igazat.
Kenedi Jánosnak adott igazat kedden az Emberi Jogok Európai Bírósága abban a jogvitában, amelyet az állampárti titkosszolgálati iratokhoz való szabad hozzáférés megtagadása miatt kezdeményezett a történész a magyar állam ellen.
Megkezdte munkáját az a bizottság, amelynek azt kell megállapítania, hogy a pártállami rendszer állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni - mondta pénteken Kenedi János történész.
