szerző:
Tossenberger Adél
Értékelje a cikket:
Köszönjük!

Mégsem vihetik haza az egykori megfigyeltek a róluk szóló, a pártállami rendszerben született ügynöki jelentések eredeti példányát, miután a kormány visszavonta erre vonatkozó határozatát. Az igazságügyi tárca szerint ez nem az eredeti tervek tökéletlenségének az elismerése, egyszerűen csak belátták: részletesebb szakmai vitára van szükség. Az ügynöklistákat tartalmazó mágnesszalagok adatainak feldolgozása is megrekedt, a minisztérium szerint a közeljövőben nem is tervezik, hogy előveszik a kérdést.

Nem vihetik haza az érintettek a róluk szóló ügynöki jelentések eredeti példányát, miután a kormány visszavonta az ezt biztosító tavaly decemberi határozatát. Navracsics Tibor közigazgatási és igazságügyi miniszternek idén november 30-ig kellett volna kidolgoznia egy törvénytervezetet, hogy rendezze az elmúlt rendszerben, nem jogállami keretek között rögzített adatbázisokban lévő iratoknak a megfigyelt személyek részére történő visszaadását. A kérdés rendezése azonban még várat magára.

A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium (KIM) a tavalyi kormányrendelet visszavonását azzal magyarázza, hogy az előzetes koncepciók heves vitákat eredményeztek, ezért hosszabb időre van szükség a szakmai konzultáció lefolytatására és az új koncepció kialakítására.

Ugyanez a kormányhatározat azt is előírta, hogy Navracsics Tibor azonnali hatállyal vizsgálja felül az állambiztonsági szolgálatok mágnesszalagra rögzített adatbázisaiban található adatokkal kapcsolatos szabályozást, illetve terjessze elő az erre vonatkozó jogszabály tervezetét.

Unokáink sem fogják látni?

A hvg.hu megkérdezte Rétvári Bencét, a KIM államtitkárát, értelmezhető-e a visszavonás az eredeti határozat tökéletlenségének elismeréseként, a politikus azonban azt válaszolta, nem, egyszerűen csak belátták: céljuk eléréséhez (információs önrendelkezési szabadság minél teljesebb körű érvényesülése; az érintettek személyes adatainak védelme; a minősített adatok védelméhez fűződő közérdek védelme) más eszközt kell találniuk, ehhez pedig elengedhetetlen a szakmai vita.

Rétvári Bence 2010 decemberében vetette fel, hogy a nem jogállami eszközökkel az állampolgárokról gyűjtött személyes adatokat jogállam nem őrizheti, ezek "egy erkölcstelen rendszer erkölcstelen dokumentumai", ezért az érintettek akár haza is vihetnék. A tavalyi kormányhatározat kilátásba is helyezte, a megfigyeltek nem csak betekintést nyerhetnek ezekbe a dokumentumokba, hanem haza is vihetik a jelentéseket. Az állam ezekről az aktákról nem gondoskodik, az emberek saját maguk dönthetik el, hogy elteszik, megmutatják unokáiknak, vagy nyilvánosságra hozzák, esetleg megsemmisítik azokat - indokolta a döntést akkori nyilatkozataiban az államtitkár.

Nemzetközi tiltakozás

Több mint ezer kanadai, amerikai, brit és nyugat-európai történész, levéltáros és tudós írta alá azt a petíciót, mely a magyar kormány azon kilátásba helyezett törvénytervezete ellen tiltakozik, melynek elfogadása az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltárában (ÁBTL) található forrásanyag felszámolását eredményezheti.

A magyar kormányzati elképzelés már tavalyi nyilvánosságra kerülésekor felháborodást keltett a külföldi történészek és levéltárosok körében, akik szerint fontos történeti iratok végleges eltűnéséhez vezethet, ha elfogadják a jogszabályt. A University World News beszámolója szerint a dokumentumok védelmében több történésztársaság és számos szakértő is felemelte már a szavát, Christopher Adam, az ottawai Carleton Egyetem történelem tanszékének oktatója pedig decemberben az Élet és Irodalomban tiltakozott a tervek ellen és online aláírásgyűjtést indított a HungarianArchives.com című honlapon.

A petíciót - melynek bevezetőjét Kenedi János írta - később a brit Királyi Történelmi Társaság is szétküldte tagjai között, a tiltakozás támogatására biztatva őket. Colin Jones, a társaság elnöke szerint ugyanis "a magyarországi levéltár elleni fenyegetést valamennyi történész aggasztónak tartja".

A tervezett szakmai konzultáció lebonyolítására a minisztériumnak egyelőre nincs kidolgozott terve, Rétvári a hvg.hu-nak annyit mondott: „szinte mindenkit bevonnak, aki ebben az ügyben mérvadónak számít”. Arra a kérdésre azonban, hogy kit tekintenek mérvadónak, az államtitkár csak annyit mondott: ez egy rendkívül szűk kör.

Mivel a kormányhatározat érinti a második Kenedi-bizottság által vizsgált, az ügynöklistákat tartalmazó, titkosított 18 mágnesszalagot, azt is megkérdeztük Rétvári Bencétől, tervezik-e egy újabb bizottság felállítását, az államtitkár azonban azt mondta: nincs ilyen tervük. Ezeket a mágnesszalagokat korábban egy külön bizottság vizsgálta, melyet Kenedi János történész vezetett, de a testületet tavaly december 16-án a kormány egy rendeletében megszüntette, arra hivatkozva, hogy a kabinet teljesen újraszabályozza a kérdéskört, a szalagokat pedig a titkosszolgálat, az Alkotmányvédelmi Hivatal fogja őrizni.

©

A mágnesszalagok feldolgozásában viszont a bizottság megszüntetése óta nem történt előrelépés, annak ellenére, hogy a tavalyi kormányhatározat azonnali intézkedéseket írt elő a KIM számára. A Kenedi vezette háromfős csoport a kormányváltás előtt, áprilisban jött létre Bajnai Gordon korábbi miniszterelnök felkérésére azért, hogy vizsgálják a becslések szerint több mint ötvenezer hálózati személy nevét, fedőnevét, azonosító adatait és beszervezési dossziéjának számát tartalmazó, a Nemzetbiztonsági Hivatalból (NBH) előkerült tizennyolc mágnesszalag adatait, minősítésük felülvizsgálatát, majd a minősítés alól feloldott anyagok levéltárba adását.

„Teljesen abszurd”, "őrültség"

A most visszavont, a bizottságot megszüntető kormányrendelet szerint az előző rendszerben megfigyeltek hozzájuthattak volna a róluk készült iratok eredeti példányaihoz, ami a második Kenedi-bizottság tagjainak korábbi nyilatkozatai szerint csak arra lett volna jó, hogy végleg eltörölje a múltat ahelyett, hogy lehetővé tegye annak tudományos és társadalmi feldolgozását.

„Ez egy teljesen abszurd, végiggondolatlan ötlet volt, ami abból fakadt, hogy nem ismerik a jelenlegi helyzetet” - mondta a hvg.hu-nak Varga László, aki tagja volt az első Kenedi-bizottságnak. „Teljesen ellehetetlenítette volna a kutatást, hiszen még kevesebb maradt volna az így is hiányos iratokból” - tette hozzá a szakember. A minisztérium terve Varga szerint technikailag is kivitelezhetetlen lett volna, hiszen előfordul, hogy egy oldalon több megfigyelt neve is szerepel, ilyenkor pedig lehetetlen lett volna eldönteni, ki vigye haza az iratot.

A 70-es években kezdődött a mentés
2009 márciusban kezdte meg munkáját az az informatikusokból álló bizottság, amelynek azt kellett megállapítania, hogy a pártállami rendszer legmagasabb szintű minősítéssel rendelkező állambiztonsági adatait tartalmazó mágnesszalagokat lehet-e olvasni, illetve digitalizált formában lementeni. Ebben a bizottsági munkában a Kenedi János vezette grémium nem vett részt.

Kenedi János korábban úgy nyilatkozott, a titkosszolgálati iratok digitalizált formában történő lementése az 1970-es években kezdődött meg, de a korábbi adatok egy részét is visszamenőleg felvitték. Ezt dokumentumok tanúsítják. A mágnesszalagokon biztosan szerepel a központi kémadattár, illetve a hálózati és a célszemély-adattár.

Varga azért sem értette az ötletet, mert aki szeretné, ma is hazaviheti a rá vonatkozó dokumentumok másolatát, és le is tiltathatja saját anyagának kutatását. „A szenzitív adatokhoz, vagyis a megfigyeltek szexuális szokásairól és kóros egészségügyi állapotáról szóló információkhoz egyébként sem férhet hozzá senki” - egészítette ki a fentieket a hvg.hu-nak Ungváry Krisztián, az 56-os Intézet munkatársa, aki szintén tagja volt az első Kenedi-bizottságnak.

Ungváry pozitívan értékeli a kormány mostani lépését, ugyanis a tavalyi kormányrendeletet a Varga által felvázolt okokból ő is „őrültségnek” tartotta. A történész szerint a minisztérium mostani indoklása igen nemes, ő azonban arra is kíváncsi lenne, ki viseli az első, „rossz” kormányhatározatért a politikai felelősséget, azzal ugyanis „nagyon kellemetlen helyzetbe hozták a minisztériumot”.

Ungváry szerint - mivel semmilyen más racionális indokot nem talál - azért dobhatták be az eredeti iratok hazaviteléről szóló ötletet, hogy elvonják a figyelmet a második Kenedi-bizottság megszüntetéséről. Így ugyanis feltűnés nélkül levehették napirendről a mágnesszalagok ügyét. „Ebben az ügyben folyamatos a ködösítés” - fűzte hozzá Varga, aki szerint a jelenlegi kormány a titkosszolgálatok „masszív nyomására fullasztotta ki a mágnesszalagok vizsgálatát, az ugyanis veszélyeztetné a szolgálatokat”.

Kriminalizálnák az aktákat?

Kenedi János másképp látja a helyzetet, szerinte ugyanis az az alkotmánymódosító javaslat állhat a kormányhatározat visszavonásának hátterében, amely „történeti értékű iratokat, aktákat kriminalizálna, és történeti dokumentumokat helyezne ügyészségi futószalagra”.

©

Lázár János, a Fidesz és Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője, valamint további tíz fideszes politikus november 20-án nyújtotta be azt a törvényjavaslatot, amelynek preambulumában kimondanák, az MSZP a Magyar Szocialista Munkáspárt (MSZMP) jogutódjaként osztozik minden felelősségben, amellyel az állampárt terhelhető.

Rögzítenék azt is, hogy eddig elmaradt a kommunista diktatúra vezetőinek felelősségre vonása, ám az alaptörvény 2012. január 1-jei hatálybalépésével "lehetőség nyílik az igazság érvényesítésére". A javaslat lehetőséget adna az előző rendszer vezetőinek biztosított állami juttatások csökkentésére, és arról is rendelkezne, hogy a kommunista hatalom birtokosai közszereplők.

„Megváltozott a Fidesz gondolkodása az aktákkal kapcsolatban, ha ugyanis valóban politikai számonkérő széket akarnak felállítani, akkor az az érdekük, hogy egyben tartsák az iratokat, ez pedig véget vethet az 1989-es jogállami konszenzusnak” – magyarázta a hvg.hu-nak Kenedi, aki abban sem biztos, hogy ebből az átmeneti rendelkezésből törvény lesz, hiszen az előzőből sem lett.

Varga szerint ugyanakkor az alkotmánymódosító javaslatnak nincs köze a visszavont kormányhatározathoz, egyrészt mert „a kormány politikája nem ilyen összehangolt”, másrészt pedig mert az MSZMP-iratok már évtizedek óta elérhetők. Azzal Ungváry is egyetért, hogy a két dolognak nincs köze egymáshoz.

Sokadszorra vágnak bele

A rendszerváltás óta eltelt két évtizedben a pártállami állambiztonság tevékenységének feltárására számos bizottság jött létre. A 90-es évek közepén a Horn-kormány időszakában, Kuncze Gábor belügyminisztersége alatt Varga László levéltáros vezetésével vizsgálódtak, majd létrejött a Történeti Hivatal.
Amikor 2002 nyarán Medgyessy Péterről megírta a Magyar Nemzet, hogy D-209-es kémelhárítóként évekig a III/II-es Csoportfőnökség tisztje volt, akkor Mécs Imre SZDSZ-es képviselő vezetésével parlamenti bizottság jött létre az ügynökkérdés vizsgálatára.

2003 elején törvény alapján az állambiztonsági iratokat a titkosszolgálatoktól addig átvevő Történeti Hivatal jogutódjaként létrejött az Állambiztonsági Szolgálatok Történeti Levéltára, továbbá Gálszécsy András, az Antall-kormány titkosszolgálatokat felügyelő minisztere, illetve Sipos Levente és Vida István történészek részvételével bizottság felügyelte az iratátadást a szolgálatoktól a levéltárnak. 2007-ben aztán Gyurcsány Ferenc akkori kormányfő felkérésére létrejött az első Kenedi-bizottság a még át nem adott iratok feltárására, 2010 elején pedig Bajnai Gordon felkérésére a kifejezetten a mágnesszalagokra fókuszáló második Kenedi-bizottság.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.

Állj mellénk!

Tegyünk közösen azért, hogy a propaganda mellett továbbra is megjelenjenek a tények!

Ha neked is fontos a minőségi újságírás, kérjük, hogy támogasd a munkánkat.
MTI/Népszava Itthon

A Kenedi-bizottság ma kitálal

Átadta Orbán Viktor kormányfőnek a jelentését a mágnesszalagok adatainak kezelését ellenőrző Kenedi-bizottság, és annak főbb elemeit szerdán nyilvánosságra is hozza – tudta meg a Népszava.

MTI Itthon

Kenedi: Orbánék az ismeretmegvonás eszközéhez nyúltak

Kenedi János szerint a kormányszervek megalakulása óta nem hagyták dolgozni az általa vezetett múltfeltáró bizottságot. A történészt a testület megszüntetése nem érte váratlanul, a döntést a tudományos kutatás korlátozásaként értékeli, azt pedig, hogy az egykori megfigyeltek hazavihetnék a róluk szóló ügynöki jelentéseket, abszurdnak tartja.

hvg.hu Itthon

Index: megszűnik a Kenedi-bizottság

Az ügynöklistákat tartalmazó, titkosított mágnesszalagok feldolgozását felügyelő Kenedi-bizottság megszüntetéséről szóló kormányrendelet jelent meg csütörtökön - írja az Index.

Terhes exsztriptíztáncosnőt alakít Tenki Réka az új magyar romkomban – előzetes

Terhes exsztriptíztáncosnőt alakít Tenki Réka az új magyar romkomban – előzetes

Éjféli záróra és megrendszabályozott Airbnb-k – mihez kezd a bulinegyeddel Niedermüller Péter?

Éjféli záróra és megrendszabályozott Airbnb-k – mihez kezd a bulinegyeddel Niedermüller Péter?

Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?

Hogy szavazott az ország 10 legszegényebb és 10 leggazdagabb települése?

Radar 360: Bejött az összefogás, sok helyen nyert az ellenzék

Radar 360: Bejött az összefogás, sok helyen nyert az ellenzék

Fucsovics Márton visszalépett a stockholmi tenisztornán

Fucsovics Márton visszalépett a stockholmi tenisztornán

Többet dolgoztak idén az alkalmi és idénymunkások, mint a korábbi években

Többet dolgoztak idén az alkalmi és idénymunkások, mint a korábbi években