A 300 ezer forintot közelíti a magyarok átlagkeresete
A minimálbér emelése megtette a hatását, de az első féléves bónuszok is meglepően nagyok voltak. A munkaerőhiány közben magas maradt, emiatt még tovább nőhetnek a fizetések.
A minimálbér emelése megtette a hatását, de az első féléves bónuszok is meglepően nagyok voltak. A munkaerőhiány közben magas maradt, emiatt még tovább nőhetnek a fizetések.
Ma többet keres egy olyan szaki, akinek az állását egy robot elveheti, mint az egyetemi oktató, aki a robotot programozni tudja. De kell-e ezen változtatni?
Ötből egy amerikainak (19 %) egyetlen félretett centje sincs, háromból egynek (31%) pedig kevesebb, mint ötszáz dollár (nagyjából 150 ezer forint) van a számláján, ha beüt a krach. Ez derül ki házfelújításokkal foglalkozó HomeServe USA cég felméréséből. A megkérdezettek alig több, mint egynegyede mondhatja felkészültnek magát, nekik 8 ezer dollárt meghaladó megtakarításuk van váratlan kiadásokra.
A teljes hazai népességnek a fele vagyontalannak minősíthető, miközben az igazán jelentős (70 millió forint feletti) vagyonnal rendelkezők aránya 5 százalék körül lehet Magyarországon – állítja a Társadalmi Riport 2016 című, frissen megjelent tanulmánykötetben Fábián Zoltán és Kolosi Tamás szociológus.
A keresetek és a szexuális beállítottság összefüggéseit mérte egy kutató Nagy-Britanniában, Franciaországban az Egyesült Államokban, Kanadában, Németországban és Hollandiában. Ez jött ki.
A legfrissebb adatok láttán úgy festhet, Magyarországon egyre többen dolgoznak, ráadásul mind magasabb bérekért. A felszínt megkapargatva azonban kiderül: a magyar munkavállalók anyagi helyzete igencsak eltérő az ország különböző régióiban. Budapesten például majdnem kényszer annyit lehet átlagban keresni, mint egyes megyékben. De van például olyan térség, ahol jobban megéri az államnak dolgozni, mint egy magáncégnek.
Miután a márciusi éves infláció csak 0,1 százalékos volt, a reálkeresetek is a nettó bérekkel azonos mértékben nőttek, amit a családi adókedvezmények hatása tovább erősített.
A gazdasági szempontból aktív magyarországi felnőttek keresetük legnagyobb részét mindennapi kiadásokra költik, és átlagosan annak mindössze 4 százalékát tudják félretenni - közölte az 1200 fős mintán végzett felmérése eredményét a Generali Biztosító csütörtökön.