Folyamatosan növekvő keresetek, szárnyaló foglalkoztatottság, hat éve nem látott alacsony szinten mozgó munkanélküliség, ráadásul egy nemzetközi felmérés szerint a munkavállalóknak viszonylag jó soruk is van Magyarországon. Ezen adatok alapján úgy fest, mind könnyebb hazánkban dolgozni, és egyre vastagabb a hó végi boríték is.

Mindez azonban távolról sem igaz mindenkire. A bérek területén ugyanis igen nagy a szórás, és nemcsak a különböző ágazatokat, hanem a térképet nézve is. Abban nagy titok persze nincs, hogy Budapesten például jóval többet lehet keresni, mint egy borsodi faluban, ám ha a különbségeket is boncolgatni kezdjük, a különbségek mellbevágóak lehetne. Nem beszélve arról, hogy a bérek bővülése is sokkal dinamikusabb egyes magyarországi régiókban, mint más, döntően szegényebb megyékben.

Budapest az élen

Az idei év első három hónapjában a magyarországi nettó átlagkereset 150 ezer, a családi adókedvezmény is figyelembe vételével pedig 157 ezer forintot tett ki (utóbbi ugyanakkor csak becslés). A fizikai foglalkozásúak nettó keresete 101 ezer, a szellemi foglakozásúaké 205 ezer forint volt.

Leginkább Budapesten vastag a pénzköteg a munkavállalóknak

Stiller Ákos

Ha területileg bontjuk le a nettó átlagkeresetet, nagy meglepetést elsőre nem találunk: Budapest áll az élen, a fővárost pedig jelentősen lemaradva követi Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom, Pest és Fejér megye.

Jönnek azonban az arányok, köztük mindjárt a leginkább szembetűnő: a legmagasabb és a legalacsonyabb nettó átlagkeresű magyarországi régiók között majdnem kétszeres a különbség (Budapest vs. Nógrád megye). De a prosperálónak tartott nyugat-magyarországi megyékben is majdnem negyedével keresnek kevesebbet átlagban az emberek, mint a fővárosban. Tegyük hozzá, bármekkora is az egyenetlenség, a meglepettség itt sem indokolt, Budapest felhőkarcolóként emelkedik ki az ország többi régiója közül, a magyar főváros még a gazdasági válság alatt is tudott növekedni, miközben az ország legtöbb térsége komoly krízist élt át.

A bérek növekedésének dinamikáját tekintve is jelentős különbség tapasztalható. Tavaly a fővárosban (és térségében), illetve a Dunántúlon 5 százalékot meghaladó, a hatot megközelítő átlagkereset növekedés volt, egyes kelet-magyarországi régiók azonban ennek csak az ötödét, jó esetben a felét tudták hozni.

Az idei év első három hónapját tekintve, Észak-Magyarországon, illetve Észak-Alföldön a tavalyi év hasonló időszakához képest csökkentek az átlagkeresetek, ám ez minden bizonnyal a mezőgazdasági idénymunkákra vezethető vissza: a tavaszi, nyári hónapokban az agrárium jóval nagyobb munkaerőt szív fel, míg az év első részében ennek kisebb szokott lenni a hatása.

Nyílik az olló

Az viszont látszik, hogy a már így is rosszabb jövedelmi helyzetű régiókban a keresetek bővülése távolról sem tart lépést a gazdaságilag jobban álló térségekkel: Budapesten például 7 év alatt majdnem 60 ezer forinttal nőttek a keresetek, míg Nógrádban a bővülés mindössze 22 ezer forintot tett ki. A növekedés százalékosan is nagy a fejlettebb régiókban: Budapesten majdnem 50 százalékkal emelkedtek a bérek ebben az időszakban, Zalában, Nógrádban,Békés , Bács-Kiskun és Jász-Nagykun-Szolnok megyében ez viszont csak körülbelül 20-25 százalékot tett ki.

Banki dolgozók között is van különbség, nem is kicsi

Az eddigi vázolt folyamatokra érdemes még egy réteget rátenni. Ez pedig a különböző nemzetgazdasági ágak súlya egyes megyékben. A KSH területi statisztikáit böngészve kiderül, Csongrádban szinte az összes nemzetgazdasági ágban lényegesen kevesebb a bruttó kereset, mint az országos átlag (a budapestiről nem is beszélve). Különösen nagy leszakadás látható azonban a pénzügyi szolgáltatások, információ és kommunikáció, illetve a tudományos és műszaki tevékenység területén.

Csongrád megyében az országos átlagnál szinte mindenhol vékonyabb a bruttó

KSH

Ugyanez a helyzet más megyékben is. Ilyen például Békés vagy Zala is. Vannak ugyanakkor olyan megyék, ahol az országos átlagot meghaladóak a keresetek egyes szektorokban. Győr-Moson-Sopronban az iparban, mezőgazdaságban, művészet, szórakoztatás és szabadidő területén az országosnál jobb nettó keresetekkel lehet találkozni, összességében pedig a megyei átlag az országos átlag felett található pár ezer forinttal.

Van olyan megye azonban, amely komoly leszakadás jeleit mutatja a tekintetben is, hogy itt a versenyszféra kereseti lehetőségeit felülmúlják a költségvetési területek: Nógrád megyében például ezer forinttal többet lehetett keresni a közpénzekből működő intézményeknél, mint egy magáncégnél. Ez azt mutatja, hogy az állam a bérek területén is sokkal meghatározóbban van jelen a térségben, amiből az is következik, hogy magánvállalatok e területen gyengébbek, mint az ország más részein, így a szektor nem is vonzó az itteniek szemében.

Budapesti segédmunkás=békési adminisztratív dolgozó

A bérek közötti különbség az egyes pozíciókban dolgozók egymáshoz viszonyított helyzetére is nagy hatással van. A Fizetesek.hu oldal kutatása szerint például a segédmunkások átlagfizetése a fővárosban bruttó 125 ezer forint, míg a lista végén szereplő Tolna megyében 100 ezer alatt marad ez az összeg. Az oldal érdekes adatként jegyzi meg azt is, hogy a Budapesten segédmunkát végzők átlagjövedelme magasabb, mint Békés megyében az adminisztratív alkalmazottként, vagy Csongrád megyében szakképzett munkaerőként dolgozóké.

Az adminisztratív alkalmazottak Budapesten átlagosan bruttó 190 ezer forintot visznek haza a hó végén, míg az összes többi megyében 150 ezer forint alatt van a hasonló munkakörben dolgozók jövedelemátlaga. Mi több, egyes megyékben, például Somogyban, a 130 ezer forintot sem éri el a havi bruttó bér.

A műszaki végzettségű alkalmazottak is Budapesten tudják a legtöbbet megkeresni: a fővárosban 325 ezer forintot kapnak, a lista második helyén szereplő Fejér megyében csak 260 ezer forintot, a lista végén található Somogy megyében pedig 192 ezer forintot.

Ha valaki középvezetőként szeretne elhelyezkedni, Budapesten átlagosan bruttó 427 ezer forintos fizetésre számíthat, Komárom-Esztergom megyében 402 ezer forintra, az összes többi megyében a 400 ezret sem közelíti az átlagfizetés. Sőt, Bács-Kiskun, Baranya, Békés, Borsod-Abaúj-Zemplén, valamint Csongrád megyében a 300 ezer forintot sem éri el. A felsővezetők is a fővárosban kereshetnek a legtöbbet: itt 771 ezer forint az átlagjövedelem ebben a kategóriában, míg a lista második helyén Fejér megye áll, 680 ezer forinttal. Komárom-Esztergom megyében 678 ezer forint a jövedelemátlag, a lista utolsó helyén álló Békés megyében pedig 358 ezer forint a felsővezetők átlagjövedelme.

Ha a cikket érdekesnek találta, látogasson el a hvg gazd Facebook-oldalra, és nyomjon rá egy "Tetszik"-et. Plusztartalmakat is talál!