Vámháború: Hol tartunk most? Mire kell készülniük a vállalatoknak?
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
A többségi állami tulajdonú gazdasági társaságok első számú vezetőinek és helyetteseiknek a juttatásait és követelményeit „közelíteni szükséges a piaci vezetői bérekhez és követelményekhez, továbbá a jelenlegi prémiumok jelentős részét be kell építeni az alapbérbe” – áll a kormány kedden késő este közzétett határozatában.
A piaci bérekhez való közelítés érdekében három csoportra osztották az érintett állami cégeket: a pénzügyi szektorban, a Magyar Postát is ideértve, havi 5 millió a legmagasabb vezetői alapbér, az energiaszolgáltatóknál és más kiemelt stratégiai jelentőségű cégeknél 4 millió, a többinél 3 millió, és ehhez legfeljebb 20 százalék prémium járulhat, ha a társaság nyereséges.
Ez a maximum mindhárom kategóriában csak a legnagyobb vállalkozásokra vonatkozik, mert a cégek mérete alapján alcsoportokat is kialakítottak, de az adható összeg a kisebbeknél is elérheti a havi kétmilliót. Ugyanakkor a kormány döntése alapján „különösen indokolt esetben” mind az alapbér, mind a prémium meghaladhatja a határozatban megszabott maximumot.
A minisztereknek október végéig kell ennek megfelelően megváltoztatniuk az érintettek szerződését, és november közepéig jelenteniük, hogy ez hány emberre vonatkozott, és mennyibe kerül az állami költségvetésnek.
Az Amerikai Egyesült Államok és az Európai Unió között július 27-én megállapodás született egy átfogó vámegyezményről.
Összefoglaló a kedvezményes konstrukciók feltételeiről: mire, milyen feltételekkel lehet igényelni ilyen forrást?
A képzések támogatása segíti az alkalmazkodóképességet és termelékenység javítását - a vállalkozások széles köre számára érhető el ehhez pályázati forrás.
Az üzlet értéke mellett az adásvétel adózási következményeit is érdemes számba venni, legyenek a szereplők cégek vagy akár magánszemélyek.