Hiába próbálta szépíteni a helyzetet a Nemzetgazdasági Minisztérium, az alaposan megnézett statisztika is azt mutatja, hogy a vasárnapi boltzár bevezetése miatt áprilisig több mint kétezer embert bocsáthattak el a kiskereskedelemben.
Régi fogyasztói vágyat teljesít az IKEA: beindítja online piacterét mindenhol, ahol fizikai áruház is működik. Azt nem tudjuk, hogy húsgolyót is visznek-e házhoz?
Az Oroszországgal szembeni szankciók ellenére az amerikai-orosz kereskedelem virágzik, az európai-orosz viszont zsugorodik. Az EU nem látja okát, hogy enyhítsen a szankciókon.
Szűk három hét múlva bezár egy közepes vidéki város központjában működő Spar bolt. Kínai áruház lesz a helyén.
Már Magyarországon is elérhetőek az előfizetéses dobozok, amelyekkel házhoz jönnek a meglepetések.
Úgy fest, nem lassít a brit hipermarketlánc, újabb városra terjeszti ki az online vásárlást. Ezúttal győri munkerőt toboroz online üzletágához, alapvetően a Facebookon.
A keleti nyitás egyelőre kudarcnak tűnik, de máris itt a déli. A legjövedelmezőbb üzletekhez azonban a magyar cégek nem férnek hozzá Afrikában, ahol egyébként csúszópénz nélkül nehezen lehet boldogulni, de tudni kell azt is, kit kell megkenni. Brazília és Chile sokkal rendezettebb országoknak számítanak, vannak már ott magyar cégek, amelyek megtalálták számításukat. De miben lehet keresnivalónk?
Húzott is és engedett is a törvényhozás a vasárnapi boltzáron, ma megszavazta ugyanis, hogy a világörökségi területeken sem lehetnek nyitva a boltok vasárnap, a hét többi napján viszont minden bolt a törvényben előírt reggel 6 óra helyett már 4.30-kor kinyithat. A szavazás során egy fideszes képviselő szabotált és tartózkodott.
Kell-e fizetni bért, illetve vasárnapi pótlékot a hozzátartozó, illetve az ügyvezető vasárnapi munkájáért? Ha már bekényszerül a pult mögé a tulajdonos vasárnap, legalább betegre keresheti magát?
A vasárnapi bevásárlás kinyírása után megmondják, ki dolgozhat mégis a hét utolsó napján, és mennyit kaphat érte. Egy csomó helyen semmi pluszt nem adnak, na, az az igazi.
A vevők dühöngenek, az alkalmazottak elkeseredettek, a tulajdonosok leszegett fejjel beállnak a pult mögé, hogy legalább csökkentsék veszteségeiket. Az új nyitvatartási rezsim a nonstop üzletekben mindenkinek rossz: a vásárlók nem tudják megvenni, amit akarnak, az alkalmazottak egy részét kirugdossák, akik marad(hat)nak, azok is elvesztik az esti/éjjeli többletpénzüket. Van, aki állítja, az önkormányzatnál kapott túlélési tippet.
A vásárlók többségének nem tetszik a vasárnapi zárva tartás, szerintük nem kellene beleszólni, hogy mikor szerzik be, amire szükségük van. Videó a nagyráruháznál.
A Deloitte 100 milliárd fontnyi plusz értéket azonosított, elsősorban a média, kultúra és sport területén.
Jön a fizetős M0-s, egy rakat új adó, illetve pár adókedvezmény, változnak a cafeteria szabályai, indul a fuvarozókat ellenőrző elektronikus rendszer, változik a KRESZ-vizsga, és az autóbontók is kapnak egy plusz adminisztrációt.
No pasaran. Úgy fest, a Spar megtalálta a menekülési útvonalat a kormányzati szívatás elől, más márkáknál már sikeresnek bizonyult stratégiát alkalmaznak: nagy erőkkel bővítik az egyébként már meglévő franchise-hálózatukat.
Száz négyzetméterrel lazítja a kormány a plázastopot, egy 2015. január elsején életbe lépő törvénymódosítás szerint az eddigi 300 négyzetméter helyett 400 négyzetméter feletti bruttó eladótérrel rendelkező kereskedelmi ingatlanok építéshez kell külön engedély.
A pozsonyi törvényhozás elutasította az ottani kereszténydemokraták vasárnapi boltbezárási törvénymódosítási javaslatát. A szlovákok furcsán vélekednek erről a kérdésről: többségük ellenzi a nyitva tartást, de ugyancsak többségük szívesen vásárol hétvégén.
Újabb nehézfegyvereket vethet be a kormány a plázák és a külföldi hátterű hipermarketek elleni háborúban, ha egy megszületett, radikális tervezetet választ. Az elrendelné a boltok zömének vasárnapi zárva tartását, a külföldi hipermarketek által alkalmazott ingyenes buszjáratokat is betiltaná, és rendelkezhetne arról is, hogy két évnyi veszteséges működés esetén kötelező lenne felszámolni a bolthálózatot. Nehéz nem észrevenni, hogy a lapunk birtokába került tervek szerint január és március elsején életbe lépő módosítás-salátából a nemzeti kereskedelmi hálózatok jönnének ki igen jól.
A magyar emberek jól teljesítettek az elmúlt években, mindenki szeretne ilyen munkaerővel dolgozni és olyan biztonságos és kiszámítható helyen befektetni, mint amilyen Magyarország – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök pénteken Milánóban a közmédiának nyilatkozva.
Az átlagos magyar vásárló havonta egyszer tart élelmiszer-nagybevásárlást, a szűkös anyagi lehetőségek miatt előre megtervezi vásárlásait, 3-4 különböző üzletbe jár és aktívan keresi az akciókat. A fogyasztókat leginkább az árak befolyásolják, és csaknem harmaduk hajlandó lenne üzletet is váltani egy hűségprogram kedvező ajánlatáért. A javuló vásárlói hangulat miatt a vásárlói programok hatása tovább növekedhet a következő években – hívja fel a figyelmet a TCC.
