A magyar-szerb határra tervezett kerítés felépítése kontraproduktív és évtizedekkel visszaveti a két ország kapcsolatát – mondta pénteken Belgrádban Ivica Dacic szerb külügyminiszter. Bejelentette, Szerbia regionális konferenciát akar szervezni az illegális migrációról.
A belügyminiszter javaslata szerint az EU-n kívüli menekülttáborokból kötelezően be kellene fogadni a háború vagy üldöztetés elől menekülőket, míg a gazdasági migránsok beengedéséről a tagországok egyénileg, szabadon dönthetnének.
Orbán nem lacafacázik, dalban mondja el, miért van szükség a nagy határzárra délen – vigyázat, eszméletlen tartalom!
A nemzetbiztonsági bizottságban a BM csak külföldi rendőrségi jelentéseket mutatott be, holott korábban arról beszéltek, hogy hírszerzői jelentések alapján hozták meg a döntést a kerítésépítésről.
A Blikk szerint a szegedi csillagbörtönt már meg is keresték emiatt az illetékesek, a rabokat a gyártásba, így például a hegesztésbe vonhatják be.
A kormány bevallottan nem tud megküzdeni a Magyarországra érkező, esetleg Nyugat-Európából visszatoloncolt menekültek ellátásával, ennek ellenére az állam nem veszi igénybe a civilek segítségét. Pedig vannak magánkezdeményezések is, melyek a szerencsétlen sorsú harmadik országbélieken próbálnak segíteni - érdekes módon a nagy magyarországi segélyszervezetek kivárnak.
Lázár János csütörtökön bejelentette, a kormány kész a magántulajdonosoktól földet is vásárolni a kerítéshez, ami 10 méter mélyen fog benyúlni a magyar oldalra. Úgy tűnik, a kabinet kétszintű kerítésrendszert tervez.
Magyarországról sok százezres nagyságrendben vándoroltak külföldre polgártársaink. Jobb életet, több reményt, jól működő országot kerestek. Nem csodát, nem ingyen boldogságot vártak, hanem jobb életet. Olyan helyet, ahol az iskolában a jövőre készítik fel a gyerekeket, ahol a kórházba nem a beteg viszi a kötszert vagy, ahol az államnak nem tart több mint fél évig, hogy regisztrálja egy kisbaba megszületését. Nemcsak jobb jövedelmet, hanem több nyugalmat, több mosolyt, kevesebb kiszámíthatatlanságot vagy háborút akartak. Az új vasfüggöny terve – mindegy, hogy kommunikáció vagy valódi szándék – pedig épp ezt a háborút szítja tovább.
Akadályozná a vadállomány szabad mozgását, valamint védett élőhelyeket vágna ketté a szerb határra tervezett kerítés, ami egyúttal a több évtizedes szerb-magyar természetvédelmi együttműködésnek a végét is jelentheti – állítják egybehangzóan környezetvédelmi szakemberek. Erre hivatkozva közbeavatkozhat az Európai Unió, amelynek ellenőrzési és engedélyezési jogköre van az érintett Natura 2000-es területek felett.
Több hónapnyi kísérletezés után a Fideszben megtalálták azt a kampányfegyvert, mely végre jól sült el – így látják a párt vezetői a bevándorlók elleni kampányt. Orbán Viktor és kommunikációs tanácsadói triumfáltak, ám úgy tudjuk, ennek ára van: a miniszterelnök legyűrte a házon belüli fanyalgókat, folytatja karcos politikáját, a sokak által vágyott konszolidáció ismét elmarad.
Azt szinte mindenki kívülről fújja a déli határ menti településeken élők közül, hogy napi ötezer forintba kerül fejenként a migránsok ellátása Magyarországon, de abban már bizonytalanabbak, hogy honnan és miért érkeznek tömegével a harmadik világból. A hétvégén rekordszámú, közel kétezer menekültet fogtak el a határon, háromnegyedüket Csongrád megye déli részén. A határ két oldalán jártunk.
Az igazságügyi miniszter szerint "ha nincs rá indok, akkor értelmetlen fenntartani" a négy méter magas, 175 kilométer hosszú drótkerítést a szerb-magyar határon.
"A déli határszakaszra tervezett NATO-kerítés olyan, mint amilyet Afganisztánban is használtunk a katonai objektumok védelmére" – mondta Geörg Spöttle biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában.
A költségvetés általános tartalékából finanszírozza a határzár megépítését a kormány. Az összeg több tízmilliárd forintra rúghat – közölte az NGM államtitkára egy háttérbeszélgetésen.
A fideszes Németh Szilárd által ismertetett adatok szerint idén, vasárnap estig a magyar határt 60 082-en lépték át illegálisan, 99 százalékuk a szerb szakaszon.
A kormány bevándorlóellenes kampánya azoknak a bevándorlóknak is üzen, akik már évek vagy évtizedek óta Magyarországon élnek, dolgoznak, nevelik gyerekeiket. Többségük tökéletesen beszél magyarul, sokuknak magyar házastársa vagy élettársa van. Négy ember, akik számára Magyarország sokkal rosszabb hely lehet, ha a kormány bevándorlóellenes kampánya célba ér. Abcúg a hvg.hu-n.
Sokan attól tartanak, nem fogják tudni elhagyni az országot a magyar határon át. Szerbia nem követi a magyar példát és nem épít kerítést a határra.
A kormányszóvivő alaptalan és rosszindulatú spekulációnak nevezte azokat a feltételezéseket, hogy tűzparancs lépne érvénybe a déli határon. Kovács Zoltán a Magyar Hírlapnak adott interjúban azt mondta, hogy a szerb határszakaszon épülő, 175 kilométer hosszú kerítés szerintük minden hatályos uniós és hazai jogszabálynak megfelel majd.
A katonák és rendőrök építhetik meg a mintegy 175 kilométer hosszú biztonsági kerítést a magyar-szerb határon a Napi Gazdaság értesülése szerint.
A huszonegy éves Dariush Rezai afgán menekült 6 éve még gyermekként indult el sokadmagával az Európai Unió felé. A nyolc hónapos vándorlás során papírok nélkül, hegyeket megmászva, embercsempészek segítségével jutott el Magyarországra, hogy új életet kezdhessen. Budapest ma már az otthona, és Dariush az ENSZ menekültügyi szervezetének kampánya keretében egy buszos városnézésen mutatta be az ő Budapestjét, és mesélte el, miképp illeszkedett be.
