Jó hírnek szánta a Microsoft azt a lehetőséget, hogy androidos alkalmazások is futhassanak a Windows 11-es számítógépeken. Sokan azonban komoly veszélyt látnak ebben éppen az új operációs rendszerre.
Sok mindenre számítunk egy rosszindulatú programtól, de arra a legkevésbé, hogy a kalózoldalak látogatásának útjába álljon. Pedig éppen egy ilyen kártevőt fedeztek fel nemrégiben.
A Samsung előretelepített alkalmazásai könnyen hackerek célpontjaivá válhattak – figyelmeztet egy friss biztonsági jelentés.
Az egyszerűsítés volt a Google célja, amikor úgy döntött, a Chrome böngésző nem mutatja majd a weboldalak teljes címét a felhasználóknak. Azóta bebizonyosodott: a csalók örülhettek legjobban. A Google belátta, ezért változtatott.
Az Apple új, leginkább a privát böngészést lehetővé tévő VPN-hez hasonló funkció érkezését jelentette be, de Kínában és még néhány országban nem ad ehhez hozzáférést a felhasználóknak.
Egyszerű, de igen hatékony lehet a K&H Bank új kommunikációs megoldása, amely azt segíti, hogy az ügyfelek tudják, valóban a pénzintézet küldte nekik az adott e-mailt, SMS-t vagy alkalmazásértesítést, vagy csak csalók próbálkoznak.
A Sophos kiberbiztonsági cég 167 hamis androidos és iOS alkalmazást azonosított, melyeket a támadók arra használnak, hogy olyan emberektől lopjanak pénzt, akik azt hitték, hogy közben jól ismert és megbízható cégek pénzügyi, kereskedelmi, banki vagy kriptovalutás alkalmazását telepítették. A támadók társkereső oldalakon keresztül célozták meg a felhasználókat.
A Colonial Pipeline vezetékhálózatában történt leállás és az adatlopással kapcsolatos ügyek miatt az amerikai kormány körbefalazza magát a kibertérben.
A hackerek az ellopott adatokat már nemcsak titkosítják, hanem azzal zsarolnak, hogy ki is szivárogtatják az érzékeny információkat. A kiberbűnözők eszköztára bővül, már nem félnek közművek – mint most egy olajvezeték – ellen bevetni őket, vagy akár a hatóságokat is támadják. A háttérben felsejlenek a kevésbé demokratikus berendezkedésű államok.
Az Egyesült Államok keleti partvidékének felét ellátó üzemanyag-hálózatot kellett egy támadás miatt lekapcsolni.
Egy adatkezelő szoftver kalózverzióját töltötte le és telepítette fel a gépére az az egyetemi hallgató, aki ezzel együtt egy vírussal is megfertőzte az eszközét.
Az amerikai védelmi minisztérium egy alig több mint fél éve működő céget bízott meg olyan feladattal, melynek kiberbiztonsági kockázata nem elhanyagolható.
A Facebookot egy kiberbiztonsági kutató kereste meg azzal, hogy talált egy elég komolynak tűnő biztonsági rést. Nem egészen azt a választ kapta, amire elsőre számított.
Úgy tűnik, ez az adatszivárgások hete. A Facebook és a LinkedIn után a mostanság feltörekvő Clubhouse közösségi alkalmazásból szivároghattak ki felhasználói adatok.
A rengeteg weboldal mögött álló WordPress rendszerhez készült két kiegészítőben is olyan hibákat találtak kiberbiztonségi szakemberek, melyeket kihasználva a támadók átvehetik a hatalmat a honlap fölött.
A Purple Fox nevű vírus létezéséről már 2020 májusa óta tudnak a szakemberek, de az elmúlt két hónapban nyugtalanítóan sok gépet kezdett el támadni.
A Verkada nevű biztonsági cég rendszerébe bejutó hackerek szerint meg sem kellett erőltetniük magukat ahhoz, hogy hozzáférjenek a kamerák képéhez és az elmentett archívumhoz.
A Brave a felhasználói adatokat védő böngésző után most egy keresőmotort is készít. Azt ígéri, nem profilozza majd a felhasználókat.
A Microsoft szerint a kínai Hafnium nevű hackercsoport állhat azok mögött a támadások mögött, amelyek segítségével adatokat szivattyúzhattak ki több amerikai cégtől is.
A német Exodus kiberbiztonsági cég szakemberei szerint érdemes óvatosnak lenni a LastPass-szal, mert az alkalmazásban lévő nyomkövetők biztonsági kockázatot jelenthetnek.
