Jövőre Magyarországon is elindul a Mastercard kiberbiztonsági platformja. Az ingyenes digitális tananyag abban segíti a kisvállalkozásokat, hogy magabiztosabban kezeljék a kiberbiztonsági kockázatokat, és hatékony megelőző lépéseket tegyenek a leggyakoribb kiberfenyegetések ellen.
A magyar mikrovállalkozások 91 százaléka nem vesz igénybe fejlett IT-biztonsági megoldást, 90 százalékuk pedig nem is tervezi növelni az erre fordított kiadásait – derül ki egy friss kutatásból. Miközben a vállalkozások mindennapi működése egyre inkább az online térben zajlik, digitális védelmük sok esetben nem tart lépést ezzel a fejlődéssel.
A WhatsApp már teszteli azt a megoldást, ami segítené elrejteni a felhasználó telefonszámát mások elől.
Távolról történő beavatkozásra, weboldalak és szolgáltatások fölötti online hatalomátvételre ad lehetőséget a napokban felfedezett hibapár. Tízből hét rendszert érint, és magától nem oldódik meg: a támadásokat csak az tudja kivédeni, aki gondoskodik a frissítésről.
Alulfinanszírozott a PHP alapítványa, jóllehet a weboldalak 70 százalékánál alkalmazzák világszerte.
Tanács Zoltán miniszter közlése szerint nem találtak támadásra utaló jelet, de a sérülékenység javításáig a portálon keresztüli ügyintézés két napig szünetel a PHP-t érintő hibák miatt.
Nyílt levélben szorgalmazza több száz tudós egy olyan nemzetközi testület létrehozását, amely ellátná a fejlett kiberbiztonsági képességekkel rendelkező mesterségesintelligencia-rendszerek elszigetelésével és az incidensek jelentésével kapcsolatos felügyeletet.
Amelyik cég most nem kezdi el kiaknázni a mesterséges intelligencia előnyeit, az lemarad. De aki túl gyorsan szalad előre, az könnyen eltörheti a bokáját. Nehéz megtalálni a helyes tempót a vállalati innovációban.
Nem csupán a mesterséges, hanem jórészt a természetes intelligencián múlik az internetes és telefonos pénzlenyúlások eredménye. A védekezés időnként egyszerűbb, mint az átlagos felhasználó gondolná, de vannak helyzetek, amikor bezárul a csapda.
Az OpenAI úgy döntött, nem adja ki a GPT-6.1 Astra nevű modelljét, mert azzal kapcsolatban több biztonsági probléma is felmerült.
Szeptemberben élesedett az Európai Unió kiberbiztonsági szabálya, a Cyber Resilience Act (CRA), amely a digitális termékek aktívan kihasznált sérülékenységének kvázi azonnali bejelentését írja elő. Az EU azt szeretné elérni, hogy amikor egy ilyen eszköz, szoftver gyártója megtudja, hogy egy biztonsági hibáját már ki is használják, az információt ne lehessen a szőnyeg alá söpörni, ne maradhasson a cég belső problémája.
Legutóbb a magukat Magyarország Ügyészségének kiadó támadók tevékenysége világított rá, hogy a legkisebb hazai vállalatok is valódi veszélyben érezhetik az adataikat. Főleg mert azóta újabb, még profibb hullám is indult.
A vállalatok többsége felkészültnek tartja szervezetét a kiberbiztonsági kihívásokra, de vajon mi áll a biztonságérzet mögött? A One Solutions és az IVSZ hazai közép- és nagyvállalatok bevonásával készült kutatása a technológiai védelemtől az incidenskezelésen át a munkavállalói felkészültségig vizsgálta a kérdést.
A botrányok után cégvezetők és kiugrott szakértők egész sora figyelmeztet: a nyakló nélkül vágtató AI-technológiai fejlődés rövid időn belül az emberi civilizációra is veszélyt fog jelenteni.
Miközben a kibertámadások egyre gyakoribbak, a magyar vállalkozások csaknem kétharmada nem tervez jövőre többet költeni az informatikai védekezésre – derül ki egy friss reprezentatív felmérésből.
Egy kamu e-maillel kezdődik, majd a számítógép fájljainak zárolásával végződik az a támadás, amit ismeretlenek indítottak, és amiben Magyarország Ügyészsége nevével élnek vissza.
Izraeli kiberbiztonsági kutatók a mesterséges intelligenciát bevetve találtak egy igen komoly sebezhetőséget a NASA kommunikációs rendszerében.
Az egyre erősebb és veszélyesebb AI-modelleket fejlesztő cégek figyelmeztetnek arra, hogy milyen veszélyes lehet az AI – és hogy van megoldás. Az AI.
A hackerek különösen a WhatsApp és a Signal felületein voltak aktívak.
Profi orosz támadókra gyanakodnak a Magyar Államkincstárnál, külsős szakértők szerint inkább arra utalnak a jelek, hogy egy ügyesebb egyetemista vagy kezdő hacker egymagában is könnyűszerrel feltörhette az intézmény rendszerét. Az is kiderült, milyen jelszavakat használtak a dolgozók
