Egy portál saját vizsgálatai szerint nincs nyoma annak, hogy az adatszivárgás, amely a napokban került a figyelem középpontjába, új adatokat tartalmazna. Ettől azonban még érdemes figyelni néhány dologra.
Az adatvesztések egyik gyakori okává vált az IT-eszközök – például laptopok, mobiltelefonok vagy merevlemezek – elvesztése vagy ellopása. Az adattörlésre specializálódott Blancco friss jelentése szerint az ilyen esetek több incidensért felelnek, mint a zsarolóvírusok.
Az év eleje óta mintegy 30 olyan, felhasználói adatokat tartalmazó adatbázisra bukkantak a szakemberek, amelyekkel lényegében bármilyen szolgáltatáshoz hozzá lehet férni.
Olyan kifinomult támadási módot dolgoztak ki a hackerek, hogy annak felfedezése még a legjobb biztonsági programok számára is feladja a leckét. Az egész egy webshopos vásárlással kezdődik.
Amikor egy weboldalon az az üzenet tűnik fel, hogy az ön számítógépe vírusos, de pár kattintással helyreállíthatja, akkor nagyon valószínű, hogy éppen az a pár kattintás sodorja majd bajba. A legújabb módszer a megszokott kiberbűnözői trükköket finomítja, és teszi még meggyőzőbbé.
Új király születik a kiberbűnözők világában? A DragonForce nevű csoport nem csak cégeket támad, de rivális zsarolóvírus-bűnbandákkal is háborúzik a dominanciáért. A Sophos kiberbiztonsági cég szakértői szerint ez az eddiginél sokkal kevésbé kiszámítható helyzetet eredményez.
A jegybank alelnöke szerint elfogadhatatlan, hogy az utóbbi időben az ügyfelek viseljék a károk 90 százalékát.
Hogyan teremthető kedv és bizalom a mesterséges intelligencia használatához? Ez a legnagyobb kérdés a korban, amikor a kiberbűnözők már aktívan kihasználják a technológia újabb és újabb lehetőségeit, a védekezés eredményessége pedig nagyrészt azon múlik, hogy a vállalatok döntéshozói mellett a munkatársak is higgyenek benne: MI nélkül nem lehet védekezni az MI fenyegetései ellen.
Sebezhetőségek mellett jelszavakból is több van a világon, mint amennyi kellene. A kis- és közepes vállalkozásokat és ügyfeleiket is érintő támadások ellen vannak működő receptek. Nem technológiai nyűgként, hanem megtérülő üzletként érdemes rájuk gondolni.
„Jogosulatlan külső fél” szerzett meg vásárlói adatokat az Adidastól, hamarosan minden érintettel felveszi a kapcsolatot a cég.
Irányelvekkel igyekszik rávenni az Európai Unió, hogy a tagállamokban működő cégek, különösképp a pénzpiaci szereplők erősen védve legyenek a kibertámadások ellen. Több államban, köztük Magyarországon a megtorpant jogalkotási hév miatt mostanra tarthatatlanná váltak egyes határidők.
Míg a vállalatok a növekedés, az ügyfélszerzés és a hatékonyságnövelés kihívásaival küzdenek, a háttérben új típusú fenyegetések körvonalazódnak – gyakran láthatatlanul.
A vád szerint 46 millió dollárt keresett négy személy azzal, hogy routereket tört fel, majd egy botnet-hálózatot hozott létre, amit rosszindulatú felek számára értékesített.
Csörög a telefon. Felvesszük és bankunk egyik munkatársa számlaadatainkról kezd faggatni minket, ez pedig gyanússá válik. Jobb esetben letesszük a telefont, rosszabb esetben csalók áldozataivá válunk. Manapság már napról napra változnak a csalók módszerei, így érdemes követni a trendeket és ismerni a legfontosabb figyelmeztető jeleket.
A magyar internetezők kétharmada úgy véli, hogy képes felismerni egy hamis e-mailt. Az 55 év felettiek kevésbé magabiztosak a képességeikben, mint a fiatalabbak.
Az innovatív fizetési megoldások és az ezekkel járó kiberbiztonsági kockázatok kezelése áll a zágrábi Money Motion konferencia fókuszában. A résztvevők például olyan kérdésekre keresik a választ, hogyan lehet munkaerőhiányos időszakban felvenni a versenyt az egyre kifinomultabb csalásokkal, vagy éppen milyen lehetőségeket tartogat a kereskedők számára az, hogy egyre többen fizetnek digitálisan.
Hamarosan elérhetők lesznek az adóbevallási tervezetek az Ügyfélkapu+ vagy DÁP segítségével elérhető hivatalos tárhelyeken. Az adóbevallási időszakot nem csak a NAV-nál várják, hanem kiberbűnözői körökben is. A csalók gyakran adóhivataloknak álcázva magukat kihasználják a felhasználók sietségét és figyelmetlenségét, hogy megszerezzék bizalmas személyes adataikat. A Sophos kiberbiztonsági cég szerint sok magyar nagyon könnyen veszélybe sorolja magát.
A társaság megosztotta a csalók által hamisított weboldal címét is.
A Sophos megbízásából készített regionális felmérés szerint a magyar internetezők 97 százaléka legalább egyféle online védelmet használ. A leggyakoribb módszerek közé tartoznak az erős jelszavak és az antivírus szoftverek. A munkahelyén nagyon kevés magyar kap hasznos kiberbiztonsági tudást.
Komoly sebezhetőséget talált két kutató a Subaru rendszereiben, minden védelem kijátszhatónak bizonyult.
