A chilei ALMA rádióteleszkóp-rendszert még október 29-én támadták meg a hackerek, akiknek sem a kilétéről, sem pedig az indítékáról nem tudni semmit.
Robert Halák a történtek után megígérte, hogy a jövőben már nem nyúl semmihez.
A magyar vezetők alig harmada tart kibertámadástól. A Sophos felmérése szerint a hazai cégek nem igazán fordítanak nagyobb figyelmet kiberbiztonsági kérdésekre, mint két évvel ezelőtt. A koronavírus-járvány és Oroszország Ukrajna elleni inváziója ellenére sem történt lényegi szemléletváltás a cégek többségénél. A lengyel és cseh adatokkal összehasonlítva különösen beszédesek a hazai számok.
Már közel sem csak a nagyvállalatok tarthatnak az adathalászoktól vagy a zsarolóvírusoktól: a kisebb cégek és magánszemélyek is könnyen besétálhatnak a csapdába. De hogyan védhetjük ki a hekkertámadást és mik az intő jelek? Mit tegyünk, ha megtörtént a baj? Okos dolog egyedül intézkedni? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Bánszki Zsolttal, a 4iG IT-biztonság üzletág-igazgatójával és Vaspöri Ferenccel, a Invitech kibervédelmi szolgáltatások vezetőjével.
Az egyik legismertebb orosz hackergárda, a Killnet megint lecsapott. Most azonban nem állami oldalakat tettek használhatatlanná, a támadás kifejezetten repülőterek ellen irányult.
Három kínai vállalat ellen indított pert a Facebook mögött is álló Meta, állítják, a cégek nem hivatalos WhatsApp alkalmazások segítségével ellopták az azokba bejelentkező felhasználók adatait.
Két közel-keleti kormány, valamint egy afrikai tőzsde voltak a célpontjaik között.
Vállalati környezetben lassan alapelvárás, magánemberek körében még szokatlannak számít a kütyüket és az azokon tárolt adatokat, állományokat védő biztosítás. Ilyesmi nemcsak akkor segíthet, ha sérül a telefon vagy vírustámadás éri a számítógépet, hanem abban az esetben is, ha valakit zaklatnak a Facebookon.
Nagy valószínűséggel ugyanő hackelte meg az Ubert is.
A Wintermute szerint hackertámadás áldozatai lettek.
A Revolut támadói elsősorban címekhez, nevekhez és a bankkártyával kapcsolatos adatokhoz férhettek hozzá. Európai felhasználók adata is kiszivároghatott.
A kibertámadások felépítése a céljuktól függetlenül meglehetősen hasonló, azonban csak egy olyan lépésük van, amikor még komolyabb problémák nélkül lehet védekezni ellenük.
Lehet akármilyen komoly a hardver és a szoftver, a munkavállaló a leggyengébb láncszem egy céges hálózatban, és ezzel a kiberbűnözők is pontosan tisztában vannak. A kiberbiztonsági incidensek jelentős hányada mögött áll a munkavállalók vagy egy bedolgozó partnerek hanyagsága. Az ellenszer a cégvezetők kezében van.
A jellopások elleni küzdelemnek nincs sok eredménye a legnagyobb érdekképviseleti szervezet szerint, ezért 21. századi módszerre van szükség.
A vállalat méretének növekedésével együtt emelkedik a félelemérzet: mi lesz, ha kiberbűnözők lebénítják a rendszert, esetleg ügyféladatokat lopnak. A kis- és középvállalatoknak érdemes tudniuk Magyarországon is: a tét arányosan számukra is legalább ugyanakkora.
Kibertámadás érte a portugál hadsereg vezérkari főnökségét és a katonai hírszerzést, aminek következtében több száz titkos, a NATO-tól származó dokumentum került ki a darkwebre – írta csütörtökön a Diário de Notícias című lap.
Öt év alatt megduplázódott az költség, amit a globális gazdaság számára a kiberbűnözés okozott. Az Európai Bizottság becslése szerint ez az összeg 2020-ban 5,5 billió euróra tehető, 2015-ben ennek körülbelül a felét szenvedték el a gazdaságok.
A Deutsche Welle legújabb videója azt mutatja meg, miként válhat fegyverré akár egy dal is a kiberbűnözők kezében.
A hazai cégek, szervezetek több mint 90 százaléka védtelen a kibertámadásokkal szemben!
Az Egyesült Államok Igazságügyi Minisztériuma bejelentette, hogy 500 000 dollár értékű Bitcoint foglaltak le észak-koreai hackerektől, akik egy új zsarolóvírus segítségével tehettek szert a vagyonra.
