Benyújtotta lemondását szerdán Klavdija Markez szlovén oktatási miniszter, miután a szlovén sajtó kiderítette, hogy kisdoktori dolgozatában plágiummal élt. Mindössze két napot töltött posztján.
Schmitt Pál volt köztársasági elnök plágiumbotrányát követően fokozott érdeklődés tapasztalható a közélet egyes szereplőinek szakdolgozatai, disszertációi iránt. Összegyűjtöttük, ki miben doktor a parlamentben. A képviselők között akad olyan, aki tudatosan nem használja a címét, de olyan is, aki életrajzában két külön címként tünteti fel doktoriját, pedig csak egyszer védte meg, és olyan is, aki – közel azonos című két dolgozattal – két PhD-fokozatot is szerzett.
Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnöke nem szeretné a tudomány elleni támadásnak értékelni a Schmitt Pál köztársasági elnök lemondásával kapcsolatos, politikai hevülettől fűtött, hirtelen kijelentéseket. Az első Orbán-kormány oktatási minisztere a Népszabadságban közölt interjúban leszögezte: "ez nem a magyar tudomány ügye".
Schmitt Pál kisdoktori disszertációja csak a jéghegy csúcsa, a lemondott államfő munkájához hasonlóan gyenge dolgozatokkal tele lehetnek a könyvtárak – legalábbis ezt gyanítják azok a vezető fideszes politikusok, akik a többi disszertáció felülvizsgálata mellett kardoskodnak. Könnyen lehet, hogy igazuk van, miután tudományos berkekben egyre többen beszélnek gyanús körülmények között született disszertációkról.
Sem ok, sem kapacitás nincs az egyetemi doktori címek teljes felülvizsgálatára – erről Pálinkás József, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke nyilatkozott a Népszabadságnak.
Bocsánatkérést követel Schmitt Páltól Nikolaj Georgiev szerzőtársa, Hriszto Meranzov - írta keddi számában a Népszabadság.
A posztjára méltatlanná vált bulvárkacsától elvették a kisdoktoriját, de nem akar lelépni, úgyhogy lassan le kell majd léptetni, de előbb minden párthű szavazóban meg kell erősíteni azt a gyanút, amit a legprecízebben Kövér doktor fogalmazott meg.
Nem mond le posztjáról Schmitt Pál – ezt mondta az államfő szerdán Szöulban, az MTI Hírcentrum tudósítójának. A köztársasági elnök arról beszélt, hogy a vizsgálati eredmény megerősítette korábbi döntésében.
A kormánypártok lezártnak tekintik a Schmitt Pál kisdoktorijának eredetiségével kapcsolatos ügyet a tényfeltáró bizottság jelentésének közzététele után - közölte a Fidesz és a KDNP.
Újabb részletek forrását azonosította a hvg.hu Schmitt Pál köztársasági elnök 1992-es doktori disszertációjában. Ezúttal a Nemzetközi Olimpiai Bizottságnak az olimpiai mozgalomról kiadott ismeretterjesztő brosúrája és maga az Olimpiai Charta volt az „ihletforrás”. További tíz oldalt tesznek ki a Georgiev-tanulmányból változtatás és hivatkozás megjelölése nélkül átvett táblázatok és diagramok.
Mindössze 6 millió gyufaszálra és 16 évre volt szüksége egy férfinak ahhoz, hogy elkészítse a világ legkidolgozottabb...
Schmitt Pál szerdai rádióinterjújában elismerte, hogy 180 oldalnyi anyagot átemelt disszertációjába Nikolaj Georgiev 1987-es művéből, ám ezzel szerinte nem követett el plágiumot. Ezt azzal véli alátámasztani, hogy az 1992-es értekezés „következtetései” saját szellemi termékének tekinthetők. Ez azonban nem igaz – a „Következtetések” című rész nagyrészt szintén a Georgiev-mű fordítása. Az alábbiakból az is kiderül, hogy Georgiev és Schmitt „együttműködése” semmiképpen nem kezdődhetett a bolgár kutató tanulmányának megjelenése előtt.
A Testnevelési Főiskola 1985-ben elfogadott, Schmitt Pál doktori szigorlatának időpontjában hatályos doktori szabályzatának összeférhetetlenségre utaló paragrafusát is megsértették az államfő disszertációjának értékelésekor - írja a Népszabadság.
Egyik bírálója sem volt maradéktalanul elégedett Schmitt Pál 1992-es kisdoktori értekezésével, mégis a legmagasabb minősítéssel fogadták el a dolgozatot, melyről a hvg.hu kiderítette, hogy egy bolgár sportkutató tanulmányát másolta idézőjelek nélkül. Az egyik bíráló úgy vélte, a jegyzetek feltüntetése „minimális követelmény” egy tudományos írás esetében, Schmitt témavezetője pedig hiányolta a forrásanyagok pontos megjelölését, ám mindketten azon a véleményen voltak, hogy a hibák kijavítására csakis akkor lehet szükség, ha a dolgozat nyomtatásban is megjelenik.
