Az egykori bolgár sportfunkcionárius, a Bolgár Testnevelési és Sportszövetség korábbi alelnöke jól ismerte a MOB hajdani elnökét. A lap szerint Meranzov nemcsak sportvezető volt, de sporttudományos kutatásokat is folytatott. 1973-ban védte meg kandidátusi disszertációját, amely szintén az olimpiai mozgalommal állt kapcsolatban. Meranzov a lapnak elmondta: találkozásaikkor a nyolcvanas évek második felében, a kilencvenes évek elején Schmitt soha nem említette neki, hogy maga is tudományos babérokra törne.

Emlékeztetett rá, hogy Georgiev munkája már 1979-ban elkészült, s kéziratként elérhető volt a NOB-nál. 1985-ben azonban Georgiev és Meranzov korábbi munkáinak továbbfejlesztéseként megjelent először bolgárul, majd angolul is kettőjük neve alatt az „Olimpiai program elemzése” című kötet a bolgár Sofia-press kiadásában. Ezt a könyvet Meranzov tudomása szerint megküldték valamennyi nemzeti olimpiai bizottságnak, így a magyarnak is.

"Nem ezt vártam volna"

Felidézte: 1991-ben nemzetközi olimpiai tudományos konferencia volt Barcelonában, ahol előadást tartott, s résztvevője volt a tanácskozásnak Schmitt Pál is. Hozzátette: találkoztak ott, és a rákövetkező évben az olimpián is. "Ekkor írta volna és adta be a disszertációját? Nem említette ezt nekem és nem is próbált konzultálni vagy engedélyt kérni a felhasználásra. Nem vártam volna ezt ettől az embertől" – nyilatkozta a Meranzov, hozzátéve: kiváló sportolónak és tapasztalt vezetőnek ismerte meg Schmittet.

Nagyítás-fotógalériánk Schmitt Pál karrierjével - kattintson a képre!

Túry Gergely

Meranzov a lapnak elmondta, hogy hozzájutott a köztársasági elnök neve alatt megjelent szöveghez, s azt összevetette az ő szövegükkel. Szóról szóra egyező részeket talált. „Nem tudok megbékélni vele, hogy nem kért bocsánatot sem tőlem, sem Nikolaj Georgievtől még életében. Felszólítom most, kérjen bocsánatot Nikolaj Georgiev emlékétől és tőlem is” – nyilatkozta. Meranzov azt mondta, bizonyítani akarja, hogy bolgárok komoly eredményeket mutattak fel a sporttal kapcsolatos kutatásokban. A sport tanította meg, hogy mások eredményeit elismerje – húzta alá.

Előzmények

A hvg.hu január 11-én írta meg, hogy az államfő kisdoktori dolgozatából mintegy 180 oldal szinte szó szerinti egyezést mutat Nikolaj Georgiev bolgár sportkutató egy másik, 1987-ben hasonló címmel készített francia nyelvű tanulmányával. Egy héttel később azt is feltártuk, hogy ezenfelül 17 oldal Klaus Heinemann német professzor 1991-ben megjelent tanulmányának fordítása.

Schmitt Pál egyhetes hallgatás után január 18-án reagált először az egy héttel korábban megjelent, a plágiumgyanút felvető cikkünk állításaira. Az államfő a Kossuth Rádió reggeli műsorában utasította vissza a plágiumvádakat, és azt mondta, hogy a 180 oldalnyi – szerinte az egyes jegyzőkönyvekből mindenki, így Georgiev számára elérhető – „törzsanyagon” felül a dolgozatában a fennmaradó 30-35 oldalnyi szöveg (amely Schmitt szerint a következtetéseit tartalmazza) a saját munkája.

A hvg.hu az interjú után ugyanakkor azt is bemutatta, hogy Schmitt ebben sem mondott igazat, hiszen dolgozatának Következtetések című fejezete szinte teljes egészében a Georgiev-mű egyik fejezetének átvétele. Megállapítottuk, hogy Schmitt 215 oldalas dolgozatából mindösszesen hozzávetőleg 12 oldal maradt. A 10 számozatlan oldalt is a disszertációhoz számítva úgy tűnik, hogy 225 oldalból 213 oldal, vagyis a szöveg 94,6 százaléka más munkák átvétele. Azóta az Index olvasói a megmaradt oldalakból többet azonosítottak más, külföldi szerzők műveiből.

A köztársasági elnök hétfőn bejelentette lemondását, amit a parlament egy határozati javaslatban azonnal el is fogadott.