12 áruházat és 6 további telephelyet vesz át a Baumaxtól a magyar Möbelix és Mömax áruházak tulajdonosa, az ausztriai XXXLutz leányvállalata. A plázastop miatt egyelőre szűkösek az itteni lehetőségeik, még nem tudni, melyik áruházban működik majd bútor-lakberendezési üzlet. Ha ezek a döntések megszülettek, akkor tudnak csak érdemben nyilatkozni a volt Baumax-dolgozók esetleges foglalkoztatásáról.
Az ukrán energetikai és szénipari minisztériumhoz tartozó állami vállalatok "kivonulnak" péntektől az olyan kelet-ukrajnai területekről, amelyeket oroszbarát szakadárok ellenőriznek.
Luxemburgba költöztetheti kábelcsatornáit az RTL-csoport, egyedül az RTL Klubot nem mozgatnák el – értesült az Index. A cégcsoport luxemburgi anyacége megerősítette az értesülést.
Hol csak erővel igyekszik kiűzni a külföldi hátterű cégeket a kormány, hol pedig amikor a külföldi tulajdonosok már jelzik, kiszállnak, az állam hajlandó mélyen a zsebébe nyúlni. De van, amikor a cégek kivonulása független a kormányzati gazdaságpolitikai szándéktól, inkább a magyar emberek kevés pénze vagy a globális újrapozicionálás miatt történik. De miért nem kérünk a külföldi tulajdonosból, ha az szakértelmet, pénzt hozott ide, a térséget húzza, és sokkal hatékonyabb, mint több magyar versenytársa? A kivonuló cégek helyére sok esetben hazai szereplők, vagy a legtöbb esetben az állam lép be.
A Handelsblatt című német üzleti lap az online kiadásában a reklámadóról közölt cikket kedden. A szerző szerint abszurd Orbánnak az RTL-lel folytatott hatalmi harca. Ő maga is érzi, hogy az RTL esetleges kivonulása "alig felbecsülhető arculati károkat" okozna Magyarországnak, emellett gazdaságilag is igen előnytelen lenne.
Több mint 2 ezer milliárd forinttal szórakozik a kormány azzal, hogy összeakasztotta a bajuszt az amerikaiakkal és a norvégokkal. Magyarországon 2010 óta amúgy is csökken a norvég és Egyesült Államok-beli érdekeltséggel rendelkező hazai cégek száma, ez most a látványos kreténkedéssel felgyorsulhat. Ezek a cégek összességében még mindig ezermilliárdos árbevétellel és kétezer milliárdos saját tőkével bírnak, így fontos részei a magyar gazdaságnak.
A Vodafone-csoport vezérigazgatója szerint már csak a megfelelő vevőre várnak, aki eleget fizet. Ha nem lesz ilyen, akkor maradnak. Később a Vodafone hazai leányvállalata azt közölte, a csoport nem tervezi a hazai érdekeltség eladását, félreérthették a vezérigazgató szavait egy konferencián.
Az élelmiszerlánc felügyeleti díj és a kiskereskedelmet érintő jogszabálytervezetek érzékenyen érintik a Spar magyarországi tevékenységét, ezért a következő évekre tervezett beruházásaik jelentős részét elhalasztják. Erről a Spar Magyarország felügyelőbizottságának elnöke beszélt kedden újságíróknak. Rudolf Staudinger szerint kivonuláson ugyanakkor nem gondolkodnak.
Bár az amerikai pénzintézet két hete bejelentette távozási szándékát a magyar lakossági piacról, az utóbbi napokban két újabb hitelajánlattal támadja az embereket.
Kivonul a magyarországi lakossági piacról a Citibank, ám még nem lehet tudni, hogy kinek adják el a magyar üzletágat. Az amerikai pénzintézet még további 10 fogyasztói piacról távozik. Amíg nem adják el az üzletágat, addig az ügyfelek szemszögéből semmi sem változik.
A Tesco számára az volna a legjobb döntés, ha megválna néhány külföldi, köztük magyarországi érdekeltségétől, és erőit a hazai, brit piaci pozíciói megtartására, növelésére fordítaná, legalábbis így látják a Morgan Stanley elemzői.
Az orosz vállalat csehországi kúthálózatának megvásárlását hétfőn jelentette be a Mol. A Lukoil kivonul Magyarországról és Szlovákiából is.
Távozik a Budapesti Értéktőzsdéről a TC Befektetési Nyrt. A társaság részvényei a tőzsde "T" kategóriájában szerepelnek, de gyakorlatilag nem kereskednek velük.
A Sharp eladja üzletágait, és ezentúl csak egy értékesítő irodán keresztül kereskedik az európai piacon.
Több nagy nemzetközi légitársaság is jelentősen csökkentette venezuelai járatainak számát, mivel a külföldi légitársaságok nem vihetik ki az országból ott megkeresett pénzüket. A bevételek, melyek több milliárd dollárra rúgnak, elmaradása igen kellemetlenül érint több céget is.
Majdnem titokban szünteti be magyarországi tevékenységét az ING Alapkezelő, amely 2010-ben még 1200 milliárd forintos kezelt vagyonával a harmadik legnagyobb vagyonkezelő volt hazánkban – értesült a Portfolio.hu. A döntés mögött elsősorban a kedvezőtlen iparági és a bizonytalan jogi környezet áll. A kivonulás azonban nem jár nagyobb hatással az ügyfelekre, csak arról van szó, hogy más formában kívánja a csoport hazánkban ellátni a vagyonkezelést.
Az OTP elnök-vezérigazgatója, Csányi Sándor szerint a magyarországi bankpiacról középtávon 4-5 pénzintézet is távozhat. A bankvezér az ukrán-orosz konfliktus OTP-re vonatkozó esetleges hatásairól is nyilatkozott.
A Krímben fennálló jogi bizonytalanságra hivatkozva április 18-án kivonul az OTP a térségből. A lépés nem példa nélküli, korábban a Privatbank, az Alfa Bank és az Universal Bank is hasonlóan döntött.
Lelép Romániából a német barkácsáruház, az OBI, mert nem sikerült felpörgetni az üzletmenetet és megtelepedése óta minden évet veszteséggel zárt.
Amilyen gyorsan jöttek, olyan gyorsan mennének is. Kelet- és Dél-Európa egy részéről menekülnek a nyugati bankok, az egy évtizede még pénzügyi mennyországnak tartott régió bankrendszereiben drasztikus átalakulás megy végbe. Osztrák helyett orosz szereplők felbukkanása, valamint az állam nagyobb szerepvállalása jellemzi a térséget. Mi jöhet a nyugati bankok távozása után? Egy fejezet zárul most le a régió bankrendszereinek történetében?
